Nem láttam, és nem is hallottam semmit csak egyet tudtam. Minél több fájdalmat okozni Nea-nak. Odamentem majd elkaptam a torkát majd földhözvágtam. Belerúgtam majd ráültem és csak ütöttem ahol tudtam. Nem érdekelt hogy körülöttünk már egy egész csoport állt ami azt jelzi hogy nemsokára nem egy tanár is feltűnik de nem izgatott. Még mindig nem hallottam semmit de egyszer csak egyetlen hangot sikerül meghallanom:
- Lümi ne tedd! Nee!

Ez a hang Miyu volt. Rögtön feleszméltem mint amikor Lucy beverte a fejét amikor felmosott Koutánál és már meg akarta ölni mikor hirtelen a gyerek Koutát látta. Feleszméltem, majd felálltam. Nea ott nyűszített és sírt. Az álla fel volt már dagadva de nem érdekelt. Miyu már sírt. Felálltam Nea felé majd így szóltam hozzá:
- Ha szerencsétlen vagy, szükséged van valakire aki még nálad is szerencsétlenebb!
Megfordultam majd Miyu azonnal elráncigált egyenesen a női mosdóba. A szeméből még mindig folytak a könnyek. Én szomorúan ránéztem majd így szóltam:
- Ne haragudj hogy benne voltál megint. Ezt sem fogjuk megúszni Miyu. Erre számíts!
- Ajj Lümi! - szorosan magához ölelt én meg visszaöleltem. - Annyira nem érdekel! Köszönöm hogy kiálltál értem!
Már nekem is folytak a könnyek a szememből. Miyunál nincs jobb barátnő. Így szóltam hozzá:
- Köszönöm hogy vagy nekem!

Erre már nem tudott válaszolni mert benyitott Zuza ( eredeti neve Zita kisasszony de mi csak így hívjuk, ő az iskola igazgató ) és így szólt:
- Meikőtők csinált galibát már megint? Mivel mindketten sírnak mindketten feljönnek velem.
- Zita kisasszony én voltam a hibás! Miyut tessék kihagyni ebből! Ő nem tett semmit!
- Maga most jobban tenné ha csendbe marad, így is elég nagy galibába van. Kövessenek!
Miyura néztem, ő is rám, majd felálltunk és követtük Zuzát. Miyuval csíptük őt, mert alapból már elég sokszor voltunk fennt nála és általába így szokott köszönteni:
- " Megint mit csináltak a kisasszonyok? " - de mindig mosolyog. Sokszor húzott ki minket a pácból és ezt mindig megháláltuk. Általába azzal hogy 2 hétig nyugodtan ülünk és nem keveredünk galibákba. Vagyis megpróbálunk. De sajnos most úgy tűnt most nem fogunk csokit kapni fennt az igazgatóságon, sőt azt se fogja mondani meséljetek mi a téma az órán hogy ennyire unatkoztok... Nem.. ez most sokkal komolyabb beszélgetés lesz.

Most az egyszer, elég nehézkesen akartam belépni az ajtón. Miyu kicsit megrángatott, így nehézkesen de sikerült bemennem. Mikor beléptünk az irodába rögtön megláttam Nea-t ahogy ott ül az egyik fotelba. Az állkapcsa be volt lilulva a haja meg szó szerint meg volt tépve. Most elégedettség töltött el, de nem vigyorogtam mert az túl feltűnő lett volna. Zita kisasszony leült tölgyfa asztala mögé, majd helyet mutatott nekünk. Miyu egyből leültetett a legszélső székre majd beült közém és Nea közé. Még halottam ahogy Nea arréb csúszik a fal felé... Zita kisasszony kezébe temette az arcát, sóhajtott egyet, majd összekulcsolta a kezét és így szólt.

- Miyu kérlek meséld el hogy hogy volt. Itt hármótok közül te vagy csak beszélhető állapotba.
( És mit tudtuk Miyuval, hogy jobban fog hinni a mi szavunknak, mint Nea-énak. )
- Kisasszony tudja az egész tegnap kezdődőtt. Mint tetszik tudni, Lümiere-éknek úszásuk volt míg nekünk tornaóránk. Mint kiderült, Lily elvette Lümiere papucsát és bedugta a szekrény alá amit Lümi meg is talált és mondta Lilynek hogy vegye ki de azonnal. Lily ezt felvette telefonra, mármint a hangot. Aztán nálunk tornaórán, mint kiderült Nea lekapcsolta az áramot, én meg nem szeretek ilyenkor Lümi nélkül lenni mert állandóan szekálnak. Nea leültetett egy padra ami tele volt szálkákkal és telement a kezem, mondtam Nea-nak hogy szedje ki, és ezt is felvette hangra. Az óra után szünetbe Nea jött szekálni minket, de Lümi nem vette fel, és Nea szájába tömte a csokiját.
- Sértegetett igazgató asszony! - sipította közbe Nea de a kisasszony csak felemelte az ujját ezzel intette csendre. Továbbra is figyelt Miyura.
- Aztán délután mikor mentünk Lümiere-rel Lily jött elénk és azt mondta hogy Nea üzeni hogy ezt nagyon meg fogjuk bánni, de minket Lümivel ez nem nagyon érdekelt. Ma már úgy jöttünk be hogy a fiúk füttyögtek meg érdekes beszólásaik voltak és egyszer csak Nea jött elő és lejátszotta a hangunkat. Amik elég félreérthetőek voltak. Lümiere kicsit.. leoltotta Neát ő meg elkezdett ordibálni majd olyat mondott amire Lümiere fel kapta a vizet...
- Mit mondott Nea? - kérdezte kitágult szemmel Zita kisasszony.
- Azt hogy én elronttoam Miyut. Hogy ő is olyan kúrva lett mint én. - szóltam közbe. Mereven a padlót néztem.

Zita kisasszony levegő után kapkodott. Fiatal nő volt. 26-28 év körül lehetett, mégis kiváló pedagógus volt és tökéletesen vezette a sulit. De most a történtek még rajta is kifogtak. Töltött magának egy pohár jéghideg vizet, megitta, majd megvárta míg lelassul a légzése. Mi addig csendben vártunk. Eközbe a kezem lejjeb csúszott és megfogtam Miyu kezét. Ő visszaszorított.

- Lányok. - szólalt meg - nem tudtok békében élni? Minek kell nektek szekálni egymást?
- De tanárnő annyira fennt hordja az orrát! - sipította bele Nea.
- Te csak maradj csöndbe! Más hangját az engedélye nélkül felvenni tilos dolog! Bünteti a törvény! Ráadásul ilyen alattomosan viselkedni Nea.... ezért... nem tudom még mit csinálok veled.
- Ő meg megvert! Mi van ha eltört valamim? Elszakadt a legújabb ruhám! - majd hisztizni kezdett.
- Ne hisztizz! Kellett neked ki produkálnod magadnak! Különben is nem tört el semmit különben nem tudnál beszélni! A ruhád legyen a legnagyobb gondod. Sajnálom de az megjavítható. Viszont ahogy látom Lümiere szemébe még lejjeb süllyedtél. Nagyon dühös rád amiért megsértetted Miyut. Ugye Lümiere? - nézett felém.

Hát ennyire látszanak a gondolataim? Vagy csak ennyire ismerne már? Amúgy igaza volt. Az még nem is zavart annyira hogy engem megalázott, mert végülis mondhatni " jogosan tette " de Miyut nem kellet volna belekevernie! Ez zavart a legjobban! Ha nem mondta volna az utolsó mondatát hagytam volna hogy kihisztizze magát aztán meg kiröhögöm. De így... pedig én aztán nem vagyok a verekedés híve. Sőt.. ha tudom akkor kerülöm a verekedést.

- Igen igazgatónő. Engem megalázhat de Miyut ne keverje bele! - mondtam. Neki semmi köze nem volt hozzá! Itt én voltam a hibás nem ő! Nem csinált semmit mégis az egész iskola előtt megalázta. Nekem ez fájt a legjobban. Gondolom érti mire gondolok igazgatónő.
- Persze Lümiere értem de viszont tényleg nem kellett volna nekiugranod...

5 perces csönd ült a szobára. Mindenki maga elé bámult kivéve Zita kisasszonyt aki azon agyalt hogy most mit csináljon velünk. Végül Miyu törte meg a csendet.
- Akkor most mi lesz igazgatónő? - kérdezte kicsit félénken. Miattam már így is elég bajba került. Ha valami lesz vele akkor még azt is felvállalom hogy Nea helyett is igazgatóit kapjak.
- Nem tudom Miyu. A szabályok szerint igazgatóit kéne adjak mert senki sem szólt egy tanárnak, és mint tudjátok az iskolába tilos a verekedés. Lümiere-nek szólnia kellett volna hogy Neaék ezt csinálták viszont mikor Lümiere belenyomta Nea szájába a csokit már ő is benne volt. Tehát...
- Igazgató nő kérem. Miyut hagya ki ebből. Nekem adjon egy igazgatóit de ő neki ne adjon semmit. - kértem a kisasszonyt.
- Igen Lümiere tudom. Most az egyszer eltekintek az ügy fölött, de szeretném ha a továbbiakban kerülnétek egymást. Ezt se lenne szabad de mivel eléggé döntetlen az állás nem tudok mit tenni, csak ezt. Csak ez az igazságos. De többet a szemem elé ne kerüljön még egy ilyen ügy!

Mi?! Jól hallottam?! Mindenki megússza?! Ezazz! Miyuval egymásba borultunk majd sokezer " Köszönömöt" mondtunk. Nea azonnal kilépett az irodán mikor meghallotta hogy végeztünk, de hozzánk még így szólt.
- Lányok! Ne alacsonyodjatok le a szintjére! - mondta kicsit cserfesen. - Nem kell hogy még jobban megalázkodjatok ma, szóval nem kell bemennetek a felvilágosító órára. Irány haza!
- Köszönjük igazgatónő! Maga a legjobb! - Mondtuk kórusba, meghajoltunk majd kiugrottunk az iroda ajtón és elindultunk kifelé. Miyu így szólt:
- Egy jégkása? Én fizetek.

Folytatom^^