- Szia! Mi van veled? Régen találkoztunk! - jött oda hozzám Aiden.
- Öhm semmi! Amúgy szia! Hát igen tény hogy régen találkoztunk. És te hogy vagy? - kérdeztem. Kicsit zavarba voltam nem tudom miért. Talán azért mert ugyanakkor Paul ott állt a hátam mögött.
- Hát nem sok. Mostanában sok mindent csinálok. Ahogy látod dolgozok is nem csak tanulok. Elég nehéz de szeretem csinálni. - mondta vidáman.
- Annak örülök! - válaszoltam.
- Köhm................... Taina mennünk kellene. - mondta a háttérből Paul.
- Á te is itt vagy? - kérdezte Aiden és a hátam mögé nézek.
- Igen én is itt vagyok ahogy látod. Mivel én vagyok Taina partnere. - mondta enyhe mosolyt ejtve Paul. Kis hamis.
- Igen. Mondjuk az is igaz hogy csak a parketten. - vágott vissza Aiden.
- Az lehet de még változhat. - mondta Paul sokat sejtető hangon.
„Miről beszél ez? Miért érzem úgy hogy ennek nem lesz jó vége ha ezek ketten sokáig maradnak egy teremben!”
- Nem hiszem. Tainanak van annyi esze hogy nem kavar olyannal aki nem érdemli meg. - mondta Aiden.
Láttam Paul arcán hogy lassan szakad a húr nála így léptem.
- Mi megyünk inkább. Ezt társalgást meg itt fejezzük be szerintem. Gyere Paul.- szóltam neki majd elmentünk.
**
- Mégis mi volt ez az előbb? - kérdeztem Pault az öltözőbe.
- Semmi. Mi lett volna. Csak mondtam neki egy-két dogot. - mondta Paul.
- Igen, de csupa hazugságot és.............................
„Kopogtattak”
- Elnézést de ideje lenne készülniük. Hamarosan kezdünk és önöknek is készen kell lenniük. - mondta egy programszervező nő aki bejött.
- Igen, igen köszönjük és készülünk. - mondtam.
Utána nem is beszéltünk szinte semmit Paullal. Úgy voltam vele hogy jobb ha hallgatok mintsem most vesszünk össze. Felöltözve vártuk hogy elkezdődjön a show. Majd egyszer csak nagy nevetéseket hallottam. Valahonnan sejtettem hogy kik lehetnek azok. Kicsapódott az ajtó és három barátnőm rohant be az ajtón, mögöttük pedig lovagjaik loholtak. Annyira édesek voltak ahogy elviselték hogy a barátnőjeik zsongnak mint akik be lennének szívva.
- Wááááááá Taina annyira ideges vagyok hogy mi lesz veletek! - kiáltotta Bianka.
- Jól van de ne kiabálj a fülembe Bianka légyszives. - fogtam be a fülemet a sikítás védelme ellen.
- De ha nem nyertek akkor megkeressük a bírákat és megverjük őket! - mondta határozottan Hana.
„Jesszus mire készülnek ezek?”
- Nem vertek itt ti senkit Hana. - állította le Hanat Amy. Ő volt a legjózanabb gondolkodása. Már amennyire. Láttam rajta hogy ő is ki van kelve magából. Nagyon hatással volt a csajokra a versenyem. De nem is baj ha csak...............
- Na álljon meg a menet! - kiabáltam.
Beütött valami. Nem is akármi.
- Mi van Taina? - kérdezték bár látták rajtam szerintem hogy rájöttem.
- Ti ittatok ugye? - vontam őket kérdőre idegesen.
Köztudott volt nálunk hogy nem igazán szerettem ha ittak. Én is nagyon ritkán ittam de akkor sem sokat. És a lányokat nagyon hamar kiütötte bármiféle ital.
- Hogy mi? Ááá csak egy icike picikét. - mondta zavartan Hana.
- Jaj lányok megegyeztünk hogy nem isztok! - mondtam idegesen.
- Igen de ez most más. Most nagy nap van. - mondta Amy.
- És ez azt jelenti hogy mindjárt innotok kell?
- Nem csak egy kicsit tényleg túllőttünk a célon. Bocsi.- mondta Bianka.
- Jól van most már mindegy de ha lehet most üljetek le odakint és ne menjetek sehova. És ti fiuk vigyázzatok rájuk. Nem lenne jó ha kiderülne hogy ittak. - mondtam Martinnak, Aaronak és Darnak akik vették a lapot.
A show elkezdődött. A párok egymást követték a parketten. Kezdtem ideges és izgatott lenni. Mindig ilyen voltam ha tudtam hogy nemsokára mi jövünk. Kimentem nézni a műsort mert már nem tudtam nyugodtan ülni az öltözőben. Egy olyan helyre ültem ahol senki nem látott. Legalább is én azt hittem. Leültem és néztem a táncoló párokat. Mikor oldalra néztem pont láttam a csajokat. Nagyon készek voltak. Szegények holnap szörnyű lesz nekik. Ahogy néztem a táncpárokat rossz érzés kapott el. Bármennyire is utáltam elfogadni de nagyon jók voltak.
- Nem tudom van e esélyünk egyáltalán. - sóhajtottam.
- Miért ne lenne?! - szólat meg valaki a hátam mögött.
Hátranéztem megnézni hogy ki az. Leesett az állam. Aiden állt ott.
- Leülhetek? - kérdezte.
- Pe-persze!
Leült mellém és együtt néztük a versenyzőket.
- Taina kérdezhetek valamit? - kérdezte Aiden.
- Igen. Miért ne?
- Igaz az hogy összejössz Paullal? - kérdezte lágyan és közbe a földet kémlelte, de most rám nézett. Áthatott a tekintete. Melegséget árasztott.
- Én ilyet nem mondtam. - mondtam neki.
- Akkor megnyugodtam. - sóhajtott fel.
- Ezt hogy érted?
- Úgy hogy nem akartalak elveszíteni. - mondta majd nagyon közel hajolt hozzám. Vészesen közel. - Érted már? - suttogta majd megcsókolt.
Hihetetlen volt! Nem tudtam hol vagyok, megszűnt körülöttünk minden. Hosszú forró csók volt. Úgy éreztem hogy megint szerelmes vagyok! A csók abba maradt. Ő felkelt és csendben otthagyott a gondolataimmal.
- Taina Rochester? - kérdezte egy nő.
- Igen én vagyok.
- Kérem menjen nemsokára önök következnek.
- Rendben köszönöm. - mondtam majd visszamentem az öltözőbe.
**
- Hol voltál? - kérdezte Paul.
- Néztem a versenyzőket.
- És milyenek?
- Jók. - mondtam egyszerűen de az igazat.
**
- És most következzék az utolsó páros, Taina Rochester és Paul Hadsn. Köszöntsék szeretettel őket. - mondta a bemondó férfi.
- Menni fog? - kérdezte Paul.
- Persze. Mindent bele. - mondtam.
- Naná.
Kimentünk a parkettre. Beálltunk a kezdő pozícióba és vártuk a zenét. A zene elkezdődött és mi elkezdtünk táncolni. Nagyon jól ment, minden lépést helyesen és jól csináltunk. Jött az emelés amitől nem tudom miért de nagyon nagyon féltem. A kifordulás után következett. Most a kifordulás és igen jól ment az emelés. A forgások és a másik emelés is. És a végpozíciót is felvettük rendesen. Az az volt hogy a karjában vagyok és jobb lábam be van hajlítva és a bal kezem lóg a levegőbe. Nagy tapsvihar tört ki mikor elmúlt a zene. Hihetetlen jó volt. Nagyon jó érzés volt. Alig tudtunk lemenni a színpadról. Mikor leértünk akaratlanul is Paul nyakába ugrottam az örömtől hogy sikerült. Mikor elváltunk egymástól elég közel voltunk egymáshoz. Éreztem hogy lefog és megcsókol. Na én itt kész voltam! Mindkét pasi megcsókol. De valahogy Paul csókja nem volt olyan mint Aidené. Az övé is jó volt de akkor is más.
- Elég Paul......... - állítottam le.
- Nem volt jó talán? - kérdezte tőlem.
- Nem arről van szó..........wáááááááááá miért csináljátok ezt? - kiabáltam. Kitört belőlem a sírás. A tehetetlenség miatt, meg attól hogy nem tudom hogy mit tegyek.
Elrohantam.
- Taina várj kérlek! - kiabált utánam. De én nem figyeltem rá. Csak elrohantam. Félúton összefutottam Biankáékkal. Nem tudták elképzelni hogy miért sírok, de még nekik sem álltam meg. Csak egy nyugodt helyet akartam. Amit meg is találtam, az udvaron lévő kis kuckóféleségben. Leültem, összekuporogtam és zokogni kezdtem.