|
5. fejezet
Sora Naegino 2007.07.18. 21:29
- Mey sajnálom, amiket mondtam rád-, mondta sajnálkozva és lehajtotta a fejét.- Sajnálom, hogy olyan dolgokat mondtam rád. Mey már nagyon rosszul volt.
- Mey sajnálom, amiket mondtam rád-, mondta sajnálkozva és lehajtotta a fejét.- Sajnálom, hogy olyan dolgokat mondtam rád. Mey már nagyon rosszul volt. - Már rég megbocsátottam- zihálta. Chris erre felkapta a fejét nem csak, arra hogy megbocsátott neki, hanem a hangja már olyan furcsa volt. Még épp időben kapta el az ájuló lányt. - Mey jól vagy? Mey?- szólongatta a lányt, de ő nem ébredt fel. Ezért gyorsan felkapta és bevitte a házba (Mey-ékhez).
Mey mikor felébredt hirtelen azt se tudta hol van. - Hol vagyok? Ez a szoba nagyon hasonlít a… De hisz ez az én szobám- csodálkozott - Szia kicsim felébredtél?- Sarah lépett be a szobába. - Igen! De mond csak anya, hogy kerültem ide?- kiváncsiskodott. - Chris hozott haza.- ült le az ágyra. Azt mondta, elájultál a parton. - Ó már emlékszem-vágta fejbe magát. Ekkor a hasa hangosan jelezte, hogy enni kéne valamit. - Már megvan mi volt a bajod- nevetett Sarah. Ugye nem ettél reggelit, sőt még nem is ettél ma igaz?- mosolygott sunyin anyja. - Hát nem igazán volt időm- vakarta meg a fejét. - Jól van, hozok neked valamit.- mosolygott és kiment. Mey csak most vette észre, hogy már másnap reggel van. Ma kezdődnek a próbák.
Egy fiú az ágyán feküdt otthon és a „levegővel” beszélgetett. -Vajon jól van?- kérdezte Chris is színpad szellemét. - Igen az előbb voltam nála. Csak éhes volt nem evett semmit tegnap.- világosította fel Fantom a fiút. - Értem- bólintott. Kinézett az ablakon… Ekkor meglátott egy lányt, aki épp a tengerparton sétálgatott.
Mey miután jól lakott úgy döntött edz még a próbák előtt. A parton sétált… gondolkodott… az álmám… egy fiún, aki szerelmet vallott neki az álmában… a tegnapi napon… a fiú viselkedésén… és azon mi lett volna, ha nem ájul el. Érzései csak úgy kavarogtak gondolatai, pedig cikáztak. Bizonytalanság, félelem, boldogság, vágy, összezavarodottság és végül…. szerelem az iránt a fiú iránt, aki szerelmet vallott neki egy gyönyörű álomban. Nem, mert kockáztatni, hogy oda áll a fiú elé és bevall mindent, inkább megvárja, amíg a fiú lép. Ha pedig nem történik semmi, akkor legalább megtudja, hogy a fiú nem szereti.
Megérkezett, az öltöző felé vette az irányt és pár perc múlva már a bemelegítést végezte. Felmászott és elkezdte, most nem az ugrását gyakorolta, hanem csak úgy gyakorolt, az hogy ugrálhat mindig örömmel, töltötte el. Majd meglátta Chris-t aki épp őt figyelte. - Szia!- köszönt.- Megzavartalak?- kérdezte. - Nem dehogy- hebegte a lány. - Akkor nem bánod, ha csatlakozok? Fejtekerés, tehát nem. „Meg kell újra szerettetnem vele magam. Megmutatom, hogy van kedves oldalam is. És utána megteszem.” – határozta el magát miközben felmászott. Úgy döntöttek kidolgozzák a páros számukat. Kis idő múlva már készen is voltak. Az ugrás ebből állt: (megpróbálom rendesen leírni) Chris fejjel lefelé lógott egy trapézon. Mey pedig a forgó trapézon állt. A lány pörögni kezdett és elugrott, nem vett nagy lendületet, mert úgy kellet érkezni, hogy Chris elkaphassa. Sikerült. A fiú tovább dobta a lányt egy trapézhoz. Mikor megérkezett viaszfordult és oda ugrott Chris mellé a trapézra. Majd felugrottak a magasba. Egy pillanatra összesimult testük, majd ellökték egymást mindketten egy-egy trapézra érkeztek. Mey a saját trapézáról elrugaszkodott és bemutatta a saját ugrást és Chris felé lendült. A fiú elkapta a kezét és felhúzta. Percekig nézték egymást…. elmerültek a másik tekintetében… ajkaik vészesen közeledtek, mikor az ajtó csapódást meghallották. Hirtelen feleszméltek. - Már mindenhol kerestelek benneteket!- kiáltotta Maya. Miért nem jöttetek próbára? –kérdezte kiabálva. Most látta csak meg, hogy egymás mellett áll a két fiatal egy trapézon szorosan, egymás mellett. - Meg zavartan valamit?- kérdezte, zavarban volt. - Nem dehogy!- mentegetőzött Mey. - Csak kidolgoztunk egy ugrást, ami jó lenne a darabba- segített be Chris is, bár ő jobban örült volna, annak hogy megcsókolhatja Mey-t. - Remek, akkor gyertek már mindenki titeket vár.- nyugodott meg Maya.
Mikor oda értek a színpadhoz azonnal gyakorolni kezdtek. Egyszercsak berontott egy alak a terembe nem kis meglepetést okozva…..
| |