|
1. fejezet
Sora Naegino 2007.07.18. 19:31
Hajnali 6 óra… Még mindenki alszik, csak egy lány van már ébren, akinek ilyenkor kezdődik a napja. Ő Mey Eido. A Kaleido Színpad egyik artistája, Sarah és Kalos lánya.
Hajnali 6 óra… Még mindenki alszik, csak egy lány van már ébren, akinek ilyenkor kezdődik a napja. Ő Mey Eido. A Kaleido Színpad egyik artistája, Sarah és Kalos lánya.
Mey éppen ébredezik. Az órájára néz… - Hat óra ideje felkelni- mondja még félálomba és ásít egy nagyot. Felkel és az ajtó felé, veszi az irányt, lassan lenyomja a kilincset és kinyitja az ajtót, ami elkezd nyikorogni ezért gyorsan, megáll. - Ez nem igaz! Mondtam már, hogy olajozzák meg. - bosszankodik. Megint elkezdi kinyitni az ajtót, de csak addig nyitja, hogy a résen ki tudjon menni, a fürdőszoba felé megy. Megmosakszik, majd visszamegy a szobájába. Felöltözik, bepakolja az edző cuccait a táskájába. Majd leül az íróasztalhoz, és írni kezd egy levelet. - Ez kész. - suttogja és lemegy a konyhába. Ott leteszi a levelet és kimegy a házból egyenesen az edző terem felé, megy. Mikor odaér, bemegy, átöltözik és elkezd bemelegíteni, majd felmászik az állványra. Elkezdi gyakorolni a saját ugrását, amit nem rég talált ki.
Mey-éknél:
Sarah épp a konyhába tart, meglátja a levelet, leül egy székre és elolvassa. Nem sokkal később Kalos is lejön oda megy Sarah-hoz. - Mit ír?- kérdezi miközben önt magának egy kis kávét. - „Elmentem gyakorolni, mint mindig. Majd találkozunk. Mey” - Sejtettem hogy oda ment. Mostanába sok időt tölt az edző teremben, nem gondolod? - De, biztos valami nagy mutatványra készül. - mosolygott Sarah és ő is öntött magának kávét.
Az edző teremben:
Már a sokadik próbálkozásra sem sikerül Mey manővere. Úgy döntött megpróbálja még egyszer, és utána elmegy reggelizni. Felmászott a trapézra és elkezdett lengeni a forgó trapézzal majd forogni kezdett olyan gyorsan, mint még soha. Mindenképp meg akarta csinálni az ugrást. Mikor már jól begyorsult elugrott és forogva érkezett a lengő trapézra (állva érkezett) Mikor a trapézon állt (olyan trapéz, mint a feltámadt főnixbe, hogy fel lehet róla ugrani magasba) lendületet vett és felugrott pörögve majd lassan ereszkedett lefelé. Mikor leért elkapta a trapézt és a főnix manőverhez hasonló ugrást mutatott be és végre sikerült először elkapni a trapézt. - Igen, igen végre sikerült!- ujjongott ekkor „megszólalt” a hasa. - Ideje enni valamit. - nevetett zavartan. Lemászott és elment fürödni aztán az ebédlőbe ment.
Mikor beért ott ült az egyik az asztalnál barátnője, Maya. Intett neki, vett magának reggelit és oda ült mellé. - Jó reggelt!- köszönt és elkezdett enni. - Jó reggelt neked is! Hu. Látom éhes vagy!- nézte furán Mey-t aki, csak úgy tömte magába az ételt. - Igen már nagyon éhes voltam. - válaszolt teli szájjal - Ha jól sejtem gyakorolni voltál ma is. - mondta és befejezte a reggelijét. - Igen, képzeld sikerült a manőver, amit kitaláltam. - örvendezett majd egy újabb falat tojást kapott be. - Tényleg ez szuper, majd ugye megmutatod?- kérlelte barátnőjét majd elővette a laptopját. - Igen persze. - mosolygott és bekapta az utolsó falatot is. Ekkor megjelent Chris és Tim vettek egy-egy tányérral reggelit és oda ültek a lányok mellé. - Jó hogy jöttök fiúk épp most akartam mondani Mey-nek hogy új műsor lesz. - Tényleg ez szuper!!- ujjongott Mey. - Csak ne örülj annyira te nem biztos, hogy kapsz szerepet. - gúnyolódott Chris. Erre Mey kinyújtotta rá a nyelvét és inkább Maya-rá figyelt. - Sajnálom de, még nem mondhatok semmit, majd délután megtudsz mindent. Csak szólni akartam, hogy új műsor lesz. - mosolygott zavartan látva barátnője lelombozott arcát. - De én délutánig nem tudok várni- nyafogott, hirtelen eszébe jutott valami és egy kaján vigyor jelent meg az arcán. Maya már megijedt. - Mit mosolyogsz?- kérdezte már félve. Mey nem szól semmit, csak rávetette magát Mayára, el akarta szedni tőle a laptopot. - Ne!! Mit csinálsz! Nem nézheted meg. Majd délután úgy is megtudsz mindent. - nyöszörgött miközben próbálta menteni laptopját. - Mondtam, addig nem tudok várni!- világosította fel barátnőjét. A fiúk csak nézték őket, nem akartak közbe avatkozni, mert jól szórakoztak rajtuk. - Fiúk segítsetek már! – kiáltotta végül Maya. A két srác egymásra nézett és bólintott. Leszedték Mey-t szegény Mayáról. - Hé, mit csináltok? Engedjetek el! – kapálódzott Mey. - Maya menj gyorsan! Már nem bírjuk sokáig!- sürgette Tim a lányt. - Oké megyek! Sajnálom Mey. Majd délután megtudod. Most megyek, majd délután találkozunk. Sziasztok!- köszönt és gyorsan elviharzott. - Ah!- Mey csak lemondóan sóhajtott mire a fiúk elengedték. - Na jó én is megyek. Sziasztok!- köszönt és kisétált az ajtón. - Szia!- mondta egyszerre a két fiú. Chris viszont még sokáig nézte a lányt még akkor is nézett utána mikor már eltűnt. Ezt barátja is észrevette. - Csak nem tetszik neked a lány?- kérdezte közben egy sejtelmes mosoly jelent meg az arcán. Chris hirtelen feleszmélt és zavartan nézet barátjára. - Nem dehogy! Nekem ő? Na ne nevetess. - és egy kis pír jelent meg az arcán majd elkezdett enni. - Tudod kinek, mesélj!- nevetett Tim.
Kalos irodájánál:
Mey az ajtó előtt állt. Vett egy nagy levegőt majd kifújta. Izgult egy kicsit, hogy végre bemutathatja az ugrását. Kopogott. - Gyere be! Szia Mey!- vidult fel apja mikor meglátta lányát, mert a sok papír munka kicsit lelombozta. Az irodában ott volt Sora, Leon, Mia, Ken és Sarah, épp az új műsorról társalogtak. - Helo! - köszönt mosolyogva. - Mi járatban?- kérdezte apja miközben egy újabb papírt írt alá. - Végre sikerült az ugrás, amit terveztem. - örvendezett és közelebb ment a tárasághoz. - És szeretném bemutatni. - Persze menjünk. - bólintott Sora, mert ő is kíváncsi volt a lány ugrására.
Elmentek a gyakorló terembe, útközben találkoztak Chris-sel. - Hát ti hova mentek? – kérdezte a díszes társaságra pillantva. - Megyünk és megnézzük Mey új ugrását. - világosította fel fiát Sora. - Na, ezt én sem hagyhatom ki! Jól fogok szórakozni, azon hogy te, hogy sülsz fel!- nevetett. - Meglátod, nem fogok fel sülni!- mondta határozottan Mey. Elszántság csillogott a szemébe. A többek csak nézték a két fiatal veszekedését, már megszokták, hisz kicsi koruk óta sokat veszekedtek. - Majd meglátjuk. – suttogta alig hallhatóan Chris. „Majd meglátjuk.” – Chris „Nem fogok belebukni, megmutatom Chris-nek és mindenkinek, hogy mit tudok”- Mey Mey és Chris farkasszemet nézett egymással… - Menjünk! – törte meg a kínos csendet Sarah - Menjünk!- mondta Mey is miközben még mindig a fiú szemébe nézett. Chris leemelte tekintetét a lányról és oda ment apja mellé. Tovább mentek csendben. Mikor oda értek Mey átöltözött, bemelegített. Felmászott az állványra és elkezdte a gyakorlatot. Mindenki csak ámult még Chris is. Mikor a végére ért a manővernek, következett az a rész mikor el kell kapnia a trapézt…..
| |