|
6. fejezet
Mayus02 2007.07.18. 19:10
Sora lassan felöltözött, kiengedte haját. Egy fekete farmer (rövid) nadrágot vett fel, hozzá egy sötétbarna toppot. Feszes hasa kilátszódott. Haja elöl lévő részét, hátra tűzte. Kezére feltette a necces kesztyűét.
Sora lassan felöltözött, kiengedte haját. Egy fekete farmer (rövid) nadrágot vett fel, hozzá egy sötétbarna toppot. Feszes hasa kilátszódott. Haja elöl lévő részét, hátra tűzte. Kezére feltette a necces kesztyűét. A sok gyűrű elhagyhatatlan volt. Fülébe egy sportos fülbevaló volt. Körmét kifestette feketére. Átlátszó szájfény, és a szemét kihúzta feketével alul, felül. Majd az edzőcipő, mely converse, kétnyelvű cipő volt, ez fekete- fehér színű volt, de itt a fehér volt előnyben. A nyakláncát is feltette, mi ezüst volt, és egy medál, min a SORA felirat volt. Megint úgy érezte magát, mintha 15 éves lenne, már csak a pirszingjei hiányoztak, de azt nem akarta visszatenni semmiképp.
Zacnek már fogyott a türelme.
- Sora, gyere már!
- Nem megyek, Naton választotta mi?
- Igen, rábíztam, ő ismeri az ízlésed!
- Igen, tudom hogy ismeri, de olyan régen voltam már ilyen ruhában.
- Kényelmetlen, vagy mi?
- Nem újra 15 évesnek érzem magam, olyan furcsa. – Zac csak elkezdett nevetni. Mindenki hallotta a beszélgetésüket, hisz az ajtón keresztül kiabáltak egymással.
- Rieh, kihozod?
- Persze – már futott is az öltöző felé. Nem kellett egy perc, és Sorát a kezénél fogva húzta maga után. Mindenki elcsodálkozott, így is kinézett 19 évesnek, de itt egy még mindig lázadó, rocker lány állt előttük, mit nem gondoltak volna Soráról. Leon nagyon meglepődött, de elismerte nagyon jól áll Sorának ez a stílus.
- Hol van Naton? – kérdezte mérgesen.
- Kint, várj behívom inkább.
Be is jött, itt mindenkinek már tényleg tátva maradt a szájuk. Sora nem elég hogy jóban van Zaccal, de még Naton Petrokkal is. A lányok mind mosolyogtak, csinosították magukat, ahogy ránéztek a két helyes pasira. Naton egyből Sorára nézett.
- látom jó ruhát választottam – nézett végig rajta. – mond, hogy hiányoztam, kérlek – mondta már megint a hülyeségét.
- Tényleg hiányzott a hülyeséged.
- Na azért nem erre gondoltam – ment oda hozzá, és kapta fel Sorát.
- Tegyél le – parancsolt rá
- Jó leteszlek, elmondtad már nekik, tudják kik vagyunk?
- Ja, tudják a neveteket. – nézett rá ártatlanul.
- Sora – szót rá erélyesebben Zac.
- Jó, jó – majd a többiekhez fordult – na szóval – itt Naton beleszólt.
- Szóval Sora a jegyesem – Leon arca eltorzult, mi nem kerülte el sem Zac, sem Naton figyelmét, itt összevigyorogtak. De Sora lába lendült és jól sípcsonton rúgta Natont, hogy az feljajdult fájdalmában.
- Ha még egy ilyen hülyeséget mondasz, nagyobbat is kapsz, te híres bokszoló. – itt Leon fellélegzett. Nem is értette mért esett pánikba. De mielőtt kezdett volna megrajzolódni benne a magyarázat. Sora folytatta – na inkább folytatom, Naton csak hülyéskedett, nem vagyunk se jegyesek, se semmi, csak barátok ez nem fontos, Zac viszont a testvérem – ejtette ki a szavakat lassan érthetően. Amint ezt kimondta Emy futott be.
- Sora – majd a karjaiba futott.
- Emy – mondta boldogan a nevét.
Mindenki ledöbbent még ott, hogy Zac és Sora testvérek, de még Kalos is, hisz ő nem tudta. A kislány nagyon aranyos volt, a szőke hullámos hajával, mi két kicsi copfba volt fogva, kék szemével, mi vidáman csillogott. Sora örömmel ölelte magához.
- annyira örülök, hagy megtaláltunk – bújt még jobban az ölelő karokba Emy, már hiányzott az életéből egy nő, és Sorára fel is nézett.
- Én is kiscsillag, én is – majd Rieh jött oda hozzájuk vigyorogva – Sora, ugye énekelsz nekem? – kérdezte, min mindenki kiakadt, Sorárol nem tudták elképzelni, hogy énekel, bár ahogy most néz ki azt sem tudták volna elhinni.
Leon most már megnyugodott, de mégis zavaros volt minden. May ott állt mellette, és a karját szorongatta, majd megszólalt:
- ugyan Sora énekelni az lehetetlen – mondta ki a véleményét May, ő volt z egyetlen ki meg tudott szólalni döbbenetében. Zac és Naton felnevetett.
- Nem tudom, hogy ki vagy kiscsaj, de nem ismered Sorát. – Sora akkor énekelsz? – kérdezte Naton.
- Hát – majd a Leon May páros felé nézett, most először féltékenységet érzett, újra hallotta May gúnyos szavait – igen megpróbálok.
- Rieh, mit szeretnél, hogy énekeljek?
- Hát bemelegítésnek jó az Innocencet.
- Hát jó, legyen – sóhajtott.
(Csak hogy tudjátok Avril Lavigne, a fordítását írtam le, hogy értsétek is, remélem nem baj, és hogy férre értés ne essék, Sora írta a számokat, még akkor mikor a nővére élt, boldog volt.)
Innocence (Ártatlanság)
Amikor felkelek, látom, hogy minden rendben
először az életemben, és ez nagyszerű
lassítok és körbenézek, és meglepődök
kis dolgokra gondolok, amelyek nagyszerűvé teszik az életem
semmit sem változtatnék rajta
ez a legjobb érzés
ez az áratlanság ragyogó, remélem ez így is marad
ez a pillanat tökéletes, kérlek ne menj el, szükségem van rád
és ragaszkodni fogok ehhez, nem engedem meg neked, hogy figyelmen kívül hagyd
találtam egy biztonságos helyet, ahol nem ejtek egy könnycseppet sem
elöször az életemben, és ez most olyan tiszta
érzem a nyugalmat, amelyhez tartozom, olyan boldog vagyok itt
ez olyan erős és most megengedem magamnak, hogy őszinte legyek
semmit sem változtatnék rajta
ez a legjobb érzés
ez az áratlanság ragyogó, remélem ez így is marad
ez a pillanat tökéletes, kérlek ne menj el, szükségem van rád
és ragaszkodni fogok ehhez, nem engedem meg neked, hogy figyelmen kívül hagyd
ez a boldogság dísze, azt hiszed, hogy csak álmodsz
ez a boldogság, amit legbelül érzel
ez olyan gyönyörű, hogy könnyekre fakaszt
ez a boldogság dísze, azt hiszed, hogy csak álmodsz
ez a boldogság, amit legbelül érzel
ez olyan gyönyörű, hogy könnyekre fakaszt
ez olyan gyönyörű, hogy könnyekre fakaszt
ez az áratlanság ragyogó, könnyekre fakaszt
ez az ártatlanság ragyogó, kérlek ne menj el, szükségem van rád
és ragaszkodni fogok ehhez, nem engedem meg neked, hogy figyelmen kívül hagyd
ez az áratlanság ragyogó, remélem ez így is marad
ez a pillanat tökéletes, kérlek ne menj el, szükségem van rád
és ragaszkodni fogok ehhez, nem engedem meg neked, hogy figyelmen kívül hagyd
Mindenki elcsodálkozott, hisz nagyon szép hangja van. Már csak az nem értették, mért hagyta abba az éneklést, ki is Rieh, és Emy, milyen kapcsolat van a két fiú és Sora között.
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
