|
Terveink
Shi 2007.07.18. 18:29
- Micsoda?? – kiáltotta Leon megrökönyödve. Sora öntudatosan állt előtte, és a szemeit belevájta Leon tekintetébe.
- Jól hallottad. Segíts felkészülni.
- Micsoda?? – kiáltotta Leon megrökönyödve. Sora öntudatosan állt előtte, és a szemeit belevájta Leon tekintetébe. - Jól hallottad. Segíts felkészülni. - De mégis mire és hogyan…? - Te képeztél ki az Angyalok Táncára. Szükségem van rád, hogy elő tudjam adni az Éjszaka Hercegnője manővert. Ehhez szükségem van a segítségedre. – Sora esdeklően meghajolt Leon előtt. - Még sosem hallottam erről a manőverről. - Mert nem létezik. – mondta Sora hangsúlyosan, miközben felemelkedett. A szemében furcsa tűz táncolt, Leon ilyet is régen látott. - De akkor… - Ne aggódj. Fantom, a Színpad Szelleme majd elmagyarázza, mint és hogy. - Rendben. De én nem látom a te Fantomodat. - Akkor majd nekem elmondja, hogy tudj róla értesülni. - Ezt úgy érted, még te sem ismered a titkát? - Nem. Fantom tegnap tért vissza, és csak annyit mondott: szóljak neked és Layla kisasszonynak. Többet már én sem tudok. Indulhatunk? - Értem. – Leon felemelkedett a homokból, és elindultak a tengerparton keresztül, vissza Sora szobájába. Az újságcikk óta egy hét telt el. Senki sem zargatta azóta Sorát, mert látták rajta, hogy visszatért az életkedve, és nagyon dolgozik valamin. Minden nap reggeltől estig a könyvtárban ült, bújta a régebbinél régebbi könyveket, szemlátomást nagyon keresett valamit. Miután becsukták maguk mögött az ajtót, leültek egy-egy székre, szembe Fantommal. S a Színpad Szelleme nekikezdett a manőver ismertetésébe. Sora minden mondat után elismételte, hogy Leon megérthesse. - Ennek a manővernek a lényege, hogy ismertessük a közönséget a hibáikkal. – fejezte be Sora. - De ha legutóbb azért váltál Angyallá, mert… - Igen, ezt a kérdést én is feltettem Fantomnak. – bólintott Sora – Viszont rá kellett jönnöm, hogy Angyallá csak az tud válni, aki az életénél, a saját épségénél is jobban szereti a Színpadot. Azért, hogy Démonná tudjak alakulni, gyűlölnöm és kedvelnem is kell egyszerre. Ha ez az ára annak, hogy a közönség soha többet ne csalódjon bennem, akkor a Színpad megbocsát. Hisz bebizonyítottam neki – én örökké szeretni fogom. - Értem. Igazad lehet. - Be kell bizonyítanom nektek és minden embernek, hogy Démon is tudok lenni. Nem csak Angyal. - Rendben. Már körvonalazódik bennem a manőver, csak egyet árulj el… - … nekünk mi a dolgunk? – hallották egy fiatal nő hangját az ajtóból. Megfordultak: Layla állt ott. Miután mindenkit üdvözölt, neki is elmondták, mi a helyzet. - Ez a manőver a társaink iránt érzett szánalmat, az életben elkövetett hibáink utáni megbánást szimbolizálja. Ráébreszti a közönséget arra, hogy senki sem Szentéletű, még maga a Démon sem. Az Angyalok Tánca után méltó kihívás lesz Sora számára. – szólt Fantom. Sora mindent elismételt kettejük számára is. - Világos. Ezzel visszanyerheted a közönség tiszteletét. – mondta Layla. - Leonnak és Laylanak két feladatuk is lesz: először is segíteni a kiképzést, majd pedig segédkezni a fellépésben. - Fel kell lépnünk? – kérdezte az aranyfőnix. Látszott rajta, hogy valami bántja. Sora meg akarta kérdezni, mi a baj, de Fantom tovább beszélt, és neki tovább kellett adnia. - Az egyikkőtöknek igen. – mondta a kis szócső. - Akkor miért kellünk ketten? – tette fel a jogos kérdést Leon. - Én pedig azt nem értem, miért nekünk kell felkészítenünk Sorát. Mind a ketten elbuktunk, ő már túlszárnyalt bennünket. - Mert ti voltatok Sora életében a 2 támaszpont. Layla és a Legendás Manőver; Leon és az Angyalok Tánca. Mindkettőtöknek a bíztatására és segítségére szüksége van most Sorának. – szólt Fantom. - Értem. – bólintott a férfi, miután Sora elismételte ezeket a szavakat. Másnap beszéltek Kalossal az ügyről, aki beleegyezett. Miaval is tárgyaltak, hogy alakítson ki egy műsort, ami körülöleli majd az Éjszaka Hercegnője manővert. A fiatal producer nem igazán értette, de Soráék nem maradtak magyarázkodni. Leon és Layla közös véleménye az volt, hogy nyugodt helyen kell felkészíteniük Sorát. Így hát úgy döntöttek, Franciaországba utaznak, hogy békésebb körülmények közt tudják kigyakorolni a manővert. Hármójukon kívül még Ken tartott velük és persze a Fantom. A következő reggel, a leszállás után Leon házához mentek, ami messze esett a nagyvárostól. Nem szerette a tömeget. Mindenhol lesifotósok akadtak volna a nyomába, ő pedig azt nagyon utálta. Alig páran ismerték csak a helyet, ahol lakott – immár egyedül. Sophie távozása óta alig volt otthon, az újságíróknak már nem nyújtott semmi érdekeset az a hely. Egy nagy házban lakott, jókora kerttel. Sora mindig is gondolta, hogy jómódú, nem is csalódott a megérzéseiben. Leon megmutatta a szobáikat, és hagyott mindenkinek egy fél órát pihenni, aztán meghagyta, hogy mindenki öltözzön át, és kezdjék meg a felkészülést. - A Színpad Szelleme részletesen meghagyta, milyen képességeket kell Sorának kialakítania. Előnyben van a Legendás Manőver és az Angyalok Tánca miatt. – kezdte Ken az udvaron, mikorra már mindenki edzőruhában volt – Laylanak és Leonnal köszönhetően Sorának nagy a kar és combizma, az egyensúlyérzése nagyon kifinomult, a tűrőképessége magas és nem elhagyhatóan van önbizalma. Ehhez a manőverhez más nem is nagyon kell. - Akkor pedig? – kérdezte Layla. - Sorának a hajlékonyságát kell most fejleszteni, valamint a koncentrációját. Nem árt az egyensúlyérzékét is szinten tartani. – mondta Ken. Őt is beavatták már a manőver titkaiba, mind a négyen sejtették már, hogy fog ez kinézni, csak gyakorlatba nem tették még át. Hogyan is tehették volna, ha ez a manőver gyakorlatilag még nem is létezett? - Világos. – bólintott Sora. ~ Ha minden igaz, akkor Sora már jól egyensúlyozik. Akkor a következő gyakorlat csak a koncentrációját fogja fejleszteni. ~ gondolta Leon. – Sora, kérlek vegyél fel bukósisakot, kar, térd és csuklóvédőt. Layla, te gyere velem. – mondta hangosan, majd elindult be a házba. - Máris. Mire Sora átöltözött, Leon és Layla már vissza is tértek egy sportcélokra kifejlesztett kerékpárral. Eléggé el volt kopva, de látszott még helyenként a vörös festék és az ezüst felirat. - Ezzel fogsz most gyakorolni. – mutatott a biciklire Layla. - Tessék? – kérdezte Sora. - Jól hallottad. Ha minden rendben megy, nem fogsz nagyon baleseteket szenvedni. ~ Ez már nem hangzik jól… ~ gondolta Ken. - A lényeg az lenne, hogy miután kellő sebességre felgyorsítottad a kerékpárt, úgy állj rá a vázra, hogy ne dőlj el. – magyarázta Leon. - Micsoda? – hökkent meg Ken. - Elég vakmerőnek tűnik. De nem lehetetlen. - Nem bizony. – helyeselte Layla – Előbb célszerű lenne megmutatni, mire is gondoltunk. Elindult. Tekerni kezdett, majd a kormányt fogva felugrott a vázra. A kerékpár nagyon gyorsan ment, Layla jobbra kanyarodott, hogy Soráék figyelemmel tudják követni a mozgását. Elengedte a kormányt és felegyenesedett. Nem inogott meg, a karjait széttárta, úgy próbált meg egyensúlyozni. Pár másodperc múlva már le is fékezett a többiek előtt. - Nem bonyolult. Csak ne ijedj meg. – mondta neki. Sora vett egy nagy levegőt, majd tekerni kezdett az aszfalton. - Maga már végigcsinálta ezt? – kérdezte Ken Leontól. - Igen. - De ez akkor is butaságnak tűnik… főleg Sora számára. Sose csinált még ilyesmit. - motyogta Ken, miközben feszülte figyelte az artistát, aki most készült felállni. - Ez az Angyalok Táncához való felkészüléshez hasonlítható. Mikor a tengeren kellett az egyensúlyát megőrizni, azon a csónak szerű szerkezeten. Ez a biciklis gyakorlat jóval könnyebb, bár nagyobb odafigyeltséget kíván, mivel itt könnyebben el lehet dőlni. De véleményem szerint egyszerűbb. Meg fog vele birkózni. Sora eközben óvatosan felállt a vázra, majd mikor már biztonságban érezte magáz, elengedte a kormányt. Kiegyenesedett, és sikerült egyhelyben száguldania nagyjából két másodpercig, aztán kiszaladt a kormány az irányítása alól és belehajtott a fűbe, ahol ijedtségében leugrott és elesett. Leon, Layla és Ken együtt rohantak oda hozzá. Sora felhorzsolta az állát, de a szeme izgatottnak tűnt. - Tovább… - kiáltotta.
| |