Amikor visszatértek a nyaralásból Narumu-t egy rakat házimunka várta otthon
mert Madoka nem csinált semmit. Minden szana-szét hevert a lakásban. Persze
nem volt olyan nagy gond mert Narumi szeret takarítani. Takarítás után
megcsinálta a vacsorát is. Épp hogy befejezte a főzést mikor csörgött a telefonja.
-Igen ki az?-szólt bele Narumi.
-Szevasz haver Tsubaki vagyok. Otthon vagy?-kérdezte Tsubaki.
-Igen, miért?-kérdezte Ayumu.
-Tíz perc és ott vagyok, és lököd hogy mi a pálya Hiyono-val.-mondta Tsubaki.
-Rendben, bár nem mintha rád tartozna.-mondta Ayumu.
Így is történt. Narumi haverja vagyis Tsubaki kb. tíz perc alatt ott volt. Ledobta
magát a kanapéra és elkezdte hallgatni ayumu mondókáját. De Tsubaki-ról tudni
kell hogy elég perverz típus és nagyon bunkó tud lenni. De tud nagyon aranyos
és kedves lenni.
-Na mi történt? Csak azzal ne gyere hogy nem történt semmi mert rögtön dobok
egy hátast!-mondta Tsubaki.
-Nem mondtam hogy nem történt semmi4-mondta Ayumu.
-Na mond már!-kérlelte a kezét morzsolgatva Tsubaki.
-Csókolóztunk. Bár nem tudom biztosan hogy most járunk e vagy sem.-mondta
Ayumu.
-Na és megdöntötted?-kérdezte sanda mosollyal az arcán Tsubaki.
-Hülye vagy?! Nem vagyok olyan vadállat. Mellesleg nem hiszem hogy Hiyono
készen állna rá.-jelentette ki Narumi.
-Akkor nem húztad meg. Kár pedig Hiyono nagyon jó csaj. Isteni teste lehet
ruha nélkül.-mondta Tsubaki és röhögött.
-Maradj már. De igen tényleg az. Nagyon jó csaj. De nem csak az hanem mindíg
mellettem állt és segített nekem.-eközben mosolyogva gondolt vissza történtekre.
EKÖZBEN HIYONO-ÉKNÁL:
Hiyono épp hogy kipakolta a cuccait a bőröndből, mikor kopogtattak az ajtaján.
-Igen ki az?-kérdezte.
-Én vagyok Hiyono, Yume.-szólt kintről egy hang.
-Á Yume hátte? Gyere be!-mondta Hiyono.
-Még kérded? Na milyen volt a kiruccanás Okinawa-ra?-kérdezte Yume.
Azzal lehuppant Hiyono ágyára. Hiyono melléült és elvörösödött. Aztán kitört
belőle az újjongás.
-Csókolóztam Narumi-val!-kiabálta.
-Ez király! És milyen volt? És mi történt még?-lérdezte Yume.
-Rengeteget sétáltunk. DVD-ztünk és zongorázott nekem. És tegnap a csók
után, a karjaiban aludtam el. De nem történt semmi más.
-És akkor jártok ugye?-kérdezte Yume.
-Hát nem tudom, mert erről nem igazán beszéltünk.-mondta kicsit szomorúan.
EKÖZBEN NARUMI-ÉKNÁL:
-Akkor most gondolom jártok. Te mázlista!-mondta Tsubaki és megveregette
Ayumu hátát.
-Nem tudom megmondani mert nem beszéltünk erről.-mondta Ayumu.
Tsubaki és Yume értetlenül néztek Hiyono-ra és Narumi-ra, persze külön-külön
és egyszerre mondták.
-Ezt sürgősen tisztáznotok kell. Menj át hozzá.-mondta Yume és Tsubaki.
Mindketten megfogadták barátaik tanácsát és elindultak a másikhoz. Út közben
azon gondolkodtak mit mondjanak a másiknak. Amikor a nagy gondolkodás
közepette nem vették észre egymást és egyenesen egymásnakmentek.
-Jaj ne haragudj az én hibám!-szólalt meg Narumi.
-Nem az én hibám nem figyeltem!-mondta Hiyono.
Amikor egymásra néztek megismerték egymást.
-Te?-kérdezték egyszerre.
-Szeretnék beszélni veled Narumi-san.-mondta Hiyono.
-Igen én is.-mondta Narumi.
És elkezdtek sétálni az éjszaka sötétjében amit a hold és a csillagok fénye tettek
csodálatossá. Ayumu és Hiyono bementek egy közeli parkba és leültek egy padra.
-Gondolom mindketten arról a dologról szeretnénk beszélni ami tegnap történt.-
szólalt meg Hiyono.
-Igen. Figyelj Hiyono én komolyan gondoltam amit tegnap mondtam neked és amit
csináltam. És azt a csókot is komolyan gondoltam.-azzal megfogta Hiyono kezét.
-Én is komolyan gondoltam ami tegnap történt Narumi.-mondta Hiyono.
-Hiyono leszel a barátnőm?-kérdezte Narumi kicsit remegő és feszenget hangon.
-Igen Narumi-san!-mondta boldogan Hiyono.
-Akkor ezentúl nem Narumi-san hanem Ayumu, rendben?
-Rendben.
Akkor Ayumu odahajolt Hiyono-hoz arcát két kezébe vette és forrón de gyengéden
megcsókolta. A járókelők örömmel nézték a párt akik közt érezhetően dúlt a
szerelem. Felkeltek a padról és kézenfogva mentek Hiyono-ék háza felé. Másnap
amikor Hiyono kijött a kapun hogy bemegy a városközpontba, Narumi ott várt rá
a ház elött. Csókkal köszöntötték egymást és kézenfogva elindultak a központba.
A jó szórakozás közben, nem gondolták hogy vihar közelít. De nem egy olyan vihar
amely esővel és villámlással jár, hanem ez a vihar egy ember formájában jött.