Eljött amire mindenki áhitatva várt. A nyáriszünet. Kicsengetés után, mindenki örömtelin
rohant ki az udvarra és kiabálták hogy VAKÁCIÓ. De egy valakit nem foglalkoztatott
hogy vége a tanévnek. És ez a valaki nem más mint Narumi Ayumu volt. Nem törődöm
módon ment ki az iskolából. De Hiyono a háta mögé lopódzott és befogta a szemét.
-Úr Isten Hiyono a frászt hozod rám!-mondta Ayumu.
-Bocsáss meg Narumi-san de nem hagyhattam ki a lehetőségert.-mondta Hiyono.
-Oké de mit akarsz?-kérdezte Ayumu.
-Te hová mész nyaralni?-kérdezte Hiyono.
-Nem tudom. Még nem beszéltünk meg semmit Madoka-val.-mondta Ayumu.
-Akkor megkérdezzük tőle most!-mondta Hiyono.
És Hiyono a kezénél fogva húzta Ayumu-t a rendőrségre.
-Nem hiszem hogy lenne időnk elmenni nyaralni.-mondta Madoka az irodájában.
-Akkor Narumi-san eljössz velünk Okinawa-ra?-kérdezte Hiyono mosollyal az arcán.
-Nem hiszem hogy nekem ott a helyem!-mondta Narumi.
-Dehogynem.Elmegy veletek.-mondta Madoka.
-De Madoka?-kérdezett vissza Ayumu.
-Nincs de. Jót fog tenni neked egy kis kikapcsolódás.-mondta Madoka és kacsintott
egyet.
-Rendben. Mikor indulunk?-kérdezte Narumi.
-Holnapután.-mondta Hiyono.
Másnap Ayumu mindent összepakolt amit csak gondolt egy bőröndbe. Elbúcsúzott
Madoka-tól és elindult Hiyono-ék házához.
-Á itt vagy Narumu-san. Akkor indulhatunk.-mondta Ayumu.
Azzal beszálltak a kocsiba és elindultak a reptér felé. Ott felszálltak egy repülőre ami
Okinawa-ra vitte őket. Okinawa-án a legmodernebb és a legszebb szállodában
szálltak meg. Ahogy az előző kis kiránduláson, mostis egymás mellet volt a szobájuk.
A vacsora közben Ayumu rájött hogy Hiyono mindkét szülője olyan szeleburdi mint
Hiyono. Másnap reggel Hiyono reggelivel ébresztette Narumi-t. Ezen Narumi nagyon
meg volt lepődve.
-Köszönöm a reggelit.-mondta Narumi.
-Szivesen Narumi-san. Mit szólnál ha elmennénk felfedezni Okinawa-t?-mondta
Hiyono figyorogva.
-Rendben, ha akarod?!-mondta Ayumu.
Nagyon jól érezték magukat. Hiyono úszott a boldogságban mert rengeteg plüssállatot
látott és meg is vett jópárat. Volt ott egy kastély és azt is megnézték. Nagyon magas
volt és amikor Hiyono kinézett az egyik ablakon majdnem kiesett de ösztönösen
beleugrott Narumi nyakába. Így olyan közel voltak egymáshoz mint még soha.
Mindketten elpirultak. Ayumu majdnem megcsókolta Hiyono-t amikor:
-Vigyázzatok mert kiestek! Én a biztonságiőr vagyok és láttam hogy majdnem
kiestetek!-mondta a biztonságiőr.
-Köszönjük hogy szólt!-mondták egyszterre.
Azzal visszamentek a szállásra. Este meghívást kaptak egy otthoni kaszinóba. Hiyono
alakított. Véletlen nem narancslevet hanem narancsvodkát vittek ki neki, ő meg
megitta az összeset. Ayumu későn vette észre mert addigra már Hiyono kishíján
részeg volt. Úgy döntött hogy Hiyono-t felviszi a szobájába. Mikor bementek a
szobájába Hiyono elesett és Narumi az ágyra esett Hiyono meg rá. Nem tudott
kimászni alóla és így aludtak el. Reggel Hiyono nem emlékezett semmire csak arra
figyelmes  hogy Ayumun fekszik.
-Bocsáss meg Narumi-sa.-mondta Hiyono.
-Semmi baj. Hozok valamit enni.-mondta Ayumu.
Reggeli után kopogtak az ajtón. Egy inas volt és rengeteg DVD filmet hozott.
-Úgy döntöttem hogy ma DVD-zős napot tartunk. Persze ha te is szeretnéd?!-
kérdezte Hiyono.
-Tőlem. Nekem jó.-mondta Ayumu.
Egész nap filmeket néztek. Megnézték többek közt a Titanic-ot. Amit Hiyono
végégzokogott Narumi vállán az kibálva hogy "ez nem igazság". Sok vidám és sírós
filmet néztek. Egyszer csak kopogtattak az ajtón. Hiyono szülei voltak. Egy rakás
ajándékot hoztak.
-Boldog születésnapot kicsim!-mondta hiyono anyja.
-Köszönöm anya.-mondta Hiyono.
Narumi-nak akkor jutott eszébe hogy ma van Hiyono szülinapja, és ő nem vett neki
semmit. Felköszöntötték Hiyono-t a szülei és kimentek a szobábol.
-Mi a baj Narumi-san?-kérdezte Hiyono.
-Sajnálom, nem vettem neked semmit.-mondta Ayumu és lehajtotta a fejét.
-Nem is kell, nekem elég ha zongorázol nekem egy kicsit.-mondta Hiyono.
Azzal lehúzott egy nagy terítőt és ott volt egy fekete zongora.
-Már mondtam hogy nem zongorázom. Abbahagytam.-mondta komolyan Narumu.
-Kérlek. Ezt szeretném szülinapi ajándéknak tőled.-mondta Hiyono.
-Jól van, zongorázom neked egy kicsit.
Azzal elkezdett zongorázni. Csodálatos volt. Hiyono-nak nagyon tetszett. Ayumu öt
számot eljátszott majd abbahagyta. Akárhogy is tagadná, de ő is élvezte.
-Köszönöm-mondta Hiyono.
És egy könnycsepp gördült végig Hiyono arcán. Ayumu odafordult Hiyono-hoz és
látta hogy sír.
-Mi a baj?-kérdezte Narumi.
-Semmi csak olyan boldog vagyok. Ez a pár nap volt életem legszebb napja mert
veled lehettem.
Narumi megfogta Hiyono arcát végigsimította, letörölte gyengéden a könnycsepet
és magához húzta és megcsókolta. A csók után csak ölelték egymást sok-sok
percig.
-Ígérem Narumi én mindíg veled leszek.-mondta Hiyono.
-Köszönöm. Másra nincs is szükségem, csak hogy velem légy.-mondta Narumi.
Egymás karjaiban aludtak el aznap este. Másnap utaztak vissza Tokio-ba. Ayumu
számára ez volt élete legjobb nyaralása. De Tokio-ban már készülődött a végső
nagy csata.