Egy újabb unalmas tanítás folyt az iskolában. Narumi-nak már nagyon elege volt az
egészből, pedig kapott két ötöst is. Hiyono hiányzott az iskolábol mert beteg volt. A
tanár megkérdezt az osztlytól hogy ki fogja elvinni Hiyono-nak a házi feladatot.
Mindenki Narumi-ra nézett.
-Na jó majd én elviszem neki.-mondta.
-Még jó hisz a te barátnőd!
-Hiyono nem a barátnőm Tsubaki érsd meg!-mondta Narumi idegesen.
Abban a pillanatban kicsengettek. Narumi nem hazafelé vedte az irányt hanem Hiyono
háza felé ment. Becsegetett és egy komornyik és egy szobalány nyitott ajtót. A
komornyik kikapott mindent Narumi kezéből csak a jegyzetek maradtak nála.
-Kisaszony látogatója érkezett.
-Vezesd fel kérlek Mizuki. Köszönöm.
-Erre fiatalúr.
És a szobalány mutatta az utat felfelé a lépcsőn. Jó pár percet mentek, mire eljutottak
egy nagy ajtóig ahol a szobalány bekopogott.
-Kisasszony itt van a vendége.
-Engedd be kérlek.-mondta Hiyono.
Kinyitotta Ayumu elött az ajtót és bevezette. Hiyono egy nagy ágyban feküdt nyakig
betakarózva.
-Narumi-san hát eljöttél meglátogatni. Ez olyan kedves!-mondta Hiyono.
-Ne bízd el magad csak a leckét hoztam.-mondta Ayumu.
-Undok vagy narumi-san.
-Itt a lecke. Amúgy hogy érzed magad?-kérdezte Ayumu.
-Hát most már egy kicsit jobban de nem hiszem hogy megyek suliba.-mondta Hiyono.
-Holnap is elhozom a leckét oké?
-Perze Narumi-san köszönöm.
Miután Ayumu elment Hiyono elaludt. Kb. két óra után felébredt és a frász jött rá.
Asazuki Kouske ült az ágya szélén.
-Te-te mit keresel itt?-kérdezte Hiyono halálra rémülve.
-Én csak néztem ahogy alszol.-mondta Kouske.
-Honnan tudod hogy hol lakom?-kérdezte Hiyono.
-Az mindegy.
-Mit akarsz tőlem?-kérdezte Hiyono és úgy gondolta hogyha Kouske olyat csinálna
amit nem szabad, leüti.
-Szeretném ha átadnál egy üzenetet az ifjú Narumi-nak.-mondta Kouske.
-Akkor miért nem Narumi-sannak mondod el?-kérdezte Hiyono.
-Mert veled szívessebben beszélek mint azzal a senkivel.-szólt Kouske.
-Jól van. Mit akarsz mit mondjak neki.-mondta Hiyono.
-Azt hogy üzenet jött Kiyotaka-tól. Hamarosan visszatér mert közeledik a végső
csata.
-Rendben megmondom neki.-mondta Hiyono.
-Akkor én megyek.Csáó!
Majd odament Hiyono-hoz és megcsókolta. Aztán az ablakhoz ment és kimászott
rajta. Hiyono pedig ott ült az ágyán és le volt merevedve.
-Az a szemtelen disznó!-kiabálta.
Másnap Ayumu ismét elment Hiyono-hoz.
-Szia! Hogy vagy?-kérdezte.
-Köszönöm már jobban vagyok-mondta Hiyono.
-Itt a lecke leírtam mindent.
Hiyono elvette a papírt. Ayumu észrevette hogy Hiyono furcsán viselkedik.
-Valami baj van Hiyono?-kérdezte Ayumu.
-Semmi csak mondanom kell valamit. Tegnap itt járt Asazuki Kouske.
-Asazuki Kouske?-kérdezte vissza Ayumu.
-Igen. Azt mondta hogy adjak át egy üzenetet neked.-mondta Hiyono.
-Miféle üzenetet?-kérdezte Narumi.
-Azt hogy Kiyotaka vagyis a bátyád hamarossan visszatér.-mondta Hiyono.
-A bátyám?
Narumi a földhöz ragadt és csak nézett maga elé a semmibe.
-Még azt is mondta hogy azért mert közeledik a végső csata.-mondta Hiyono.
-tehát hazajön. Nem hittem volna hogy látom még.
-Jól vagy Narumi-san?-kérdezte Hiyono
-Igen jól vagyok. Mit mondott még?-kérdezte Ayumu.
Hiyono elvörösödött és csak maga elé nézett, nagy kiguvvatt szemekkel.
-Hiyono mi történt még?
-Se-semmi.
-Dehogynem. Mitcsinált veled Asazuki?
-Me-megcsókolt.
-Hogy mit csinált?!-kérdezte dühösen Narumi.
-De nem kell vele foglalkozni.-mondta Hiyono.
-Megölöm azt a szemett.
-Narumi-san csak nem vagy féltékeny?-kérdezte Hiyono és vigyorgott.
-Én nem vagyok féltékeny, ugyan kire lennék.
-Ha temondod?! Na mindegy. elmondod Madoka-nak hogy a bátyád vissztér?-
kérdezte Hiyono.
-Nem tudom. Még nem hiszem, hisz nem tudom mikor jön vissza. Nem akarom
elkeseríteni Madoka-t.
-Igazad van Narumi-san. Mint mindíg.
És ismét Narumi és Hiyono ottmaradt rengeteg megválaszolatlan kérdéssel. De
remélik hamar kapnak választ.