A következő napok nem voltak pörgősek. Sora sokat gyakorolt annak ellenére hogy a színpad kapui

zérva voltak.

- Miért mész ki gyakorolni ilyenkor is?-kérdezte Mia.

- Hát mert attól hogy most szünet van attól még nem szabad elhanyagolni a gyakorlást Mia.

- Igen igazad van Sora!

Azzal Mia egyedül hagyta Sora-t az edzőteremben. Sora gyakorolt tovább mikor enyhe férfi nyögéseket

hallot.

- Mi vagy ki lehet?

Azzal elindult a hang irányába. Sora megállt egy ajtó elött amire az volt írva "erősítő szba". De mivel a

hang onnan jött és ő kíváncsi is volt, halkan és lassan benyitott a szobába. Szemei elkerekedtek és

kipirult a látványtól. Nem más volt bent mint Koaru. Ne is akárhogy , félmeztelenül. "vajon mit csinálhat

ilyenkor" Akkor vette észre hogy az egyik súlyemelő gépről szállt le. "áh biztos erősít, milyen teste van

istenem"

Ahogy ezt kimondta megcsúszott a lába és beesett az ajtón ami hatalmas dörrenéssel becsapódott és

egy kattanást lehetett hallani.

- Aú ez fájt!-mondta Sora és felnézett.

Koaru ott állt elötte egy rövidnadrágban. Sora egy pillanat alatt vörös lett és azt hitte hogy elsüllyed

szégyenében.

- Te mit keresel itt? Csak nem leselkedsz utánam?-kérdezte Koaru.

- Én én nem leselkedtem csak hangokat hallottam és megnéztem hogy ki az amikor.................

De nem tudta befejezni a mondatát mert Koaru kezet nyújtott neki. Sora elfogadta. Koaru felemelte

Sorat mintha semmi súlya nem lenne.

- Megsérültél!-mondta Koaru és Sora térdére mutatott, ami eléggé vérzett.

- Vér. Nem szeretem a vért!-mondta Sora él elájult.

Koaru-nak sikerült megfognia és letette egy szivacsra ahol a felülést szokták csinálni. Kb harminc

perc múva Sora kinyitotta a szemeit.

-Hol-hol vagyok?

- Az erősítő szobában vagyunk. Hogy vagy?-kérdezte Koaru.

- Jól vagyok. De miért vagyunk mi még itt? Menjünk innen.

Azzal felállt a szivacsról.

- Az nem lesz olyan egyszerű!-mondta Koaru.

- Miért?

- Mert amikor beestél becsapódott az ajtó ami automatikusan zárja magát. Nekem pedig nincs kulcsom

hozzá, és gondolom neked sem.

- Nem nekem sincs. Mí? Szóval ez azt jelenti hogy egész éjszaka itt maradunk kettesben?

-Igen. Miért nem örűlsz cica?-kérdezte Koaru.

És közben egész közel hajolt Sora-hoz mintha meg akarná csókolni őt. Sora ettől elpirult és elrántotta

a fejét.

- Nem, nem örülök, és ne szólíts cicának.-válaszolta Sora.

- Nekem így tetszik úgyhogy így foglak nevezni. Egyébként miért nem örülsz hogy eggyütt leszünk.Talán

félsz hogy olyat csinálnék veled amit nem szabad?-és rákacsintott Sora-ra.

- Én nem félek tőled! Miért kellene félne tőled?!-szólt vissza Sora de érezte hogy vörös mivel nem

mondott teljesen igazat.

- Hát jobb ha nem is félsz mert egész éjszaka édes kettecskén leszünk.-mondta Koaru nagy vigyorral

a száján és ismét közel hajolt Sora-hoz.

Azzal Sora körbenézett és látta hogy bevan kötözve a térde.

- Bekötözted a lábam?

- Igen. Vérzett és nem akartam hogy elfertőződjön.

- Köszönöm.

És Sora elmosolyodott. Furcsa volt számára ez a helyzet. Hisz sosem töltött egy éjszakát rgy férfival.

Majd eszébejutottak a parkban történtek. Kiváncsi volt valyon miért akarták megölni őt. Sora felállt.

Koaru odanézett.

- Kérdezhetek valamit Koaru?-kérdezte Sora.

- Mi lenne az?

- Hát.....ő.....az hogy, kik azok a fickók és miért akartak téged megölni?

"csend"

- Nem mondhatomel mert nem akarom hogy bajba kerülj.

- De miért kergetnek? Mitt tettél?-kérdezte Sora.

- Már mondtam hogy nem mondom el. Érsd meg! Most én jövök. Mióta vagy a színpednál?

-Hát tizenhat éves koromban jelentkezte és fel is vettek. Már kicsi korom óta az volt az álmom hogy

a társulat tagja legyek.

-Áh értem. És van barátod?

- Mi-miért kérded?

- Csak kíváncsi vagyok.

- Nem tartozik rád hogy van vagy nincs.

- De igen rám tartozik. Méghozzá azért mert tetszel nekem. És amit én akarok azt meg is szerzem.

- Nem vagy egy kicsit nagyképű?-kérdezte nevetve Sora.

- Nem, mert biztos vagyok a dolgomban. És mert úgy lesz ahogy mondom.

Azzal Sora elé állt. Sora a válláig sem ért. Koaru közelebb hajolt hozzá. Majd hirtelen felkapta Sorat

aki védekezni sem tudott. A ráfektette Sora-t a szivacsra és Sora-ra feküdt. A lány kezeit a feje mellé

tette és lenyomta őket. Sora mozdulni sem tudott. Koaru és Sora közel voltak egymáshoz, úgy hogy

érezték egymás lélegzetvételét is.

- Engedj el. Koaru engedj el!-kiabálta Sora.

- Miért remegsz ha megérintelek?-kérdezte Koaru azzal megsimogatta Sora csupasz hasát aki ettől

összerezzent.

- Talán félsz tőlem? Nem, azt nem. Megvan! Biztos belémzúgtál.

- Én! Ne nevettes kérlek! Eggyáltalán nem vagy az esetem. Mellesleg te pedig libabőrös leszel ha én

érintelek meg.

Azzal felemelte a fejét és megpuszilta Koaru nyakát. A fiú tiszta libabőr lett.

- Igen ez azért van mert kívánlakés akarlak. De én nem csinálok belőle titkot.

- De fogd már fel hogy nem tetszel nekem!-mondogatta Sora de mindhiába süket fülekre talált.

- Kell az első csókod!-jelentette ki Koaru.

- Egy frász. Csak szerenéd!-vágta rá Sora.

- Mégis hogy ellenkeznél cica hisz lefogtalak és rajtad ülök. Meg sem tudsz mozdulni.-mondta

vigyorogva Koaru.

Sora érezte hogy ha most nem szabadul ki akkor Koaru ténylkeg megfogja csókolni. Volt egy

ötlete. Ne hadonászott annyt hagyta magát. Koaru szorításapedig ennek hatására gyengébb lett.

Sora elérkezettnek látta a pillanatot hogy kijusson. "most vagy soha" Kirántotta kezét Koaru

kezéből, kicsúszott alóla és felállt. Már futott volna el mikor Koaru visszarántotta és ismét

leteperte. Ugyanabban a helyzetben voltal mint elötte.

- Rossz próbálozás cica! Most megszerzem amit akarok.

Azzal lehajolt és megcsókolta Sora-t. Sora egy ideig kalimpált majd elhagyta magát. És egy

szenvedélyes csókban forrtak össze. Sora leginkább a francia csókhoz tudta hasonlítani, de nem

volt tejesen olyan. A csókot Koaru szakította meg.

- Na milyen volt?-kérdzete önelégült mosollyal.

- Borzalmas!-vágta vissza Sora.

- Rendben akkor próbáljuk meg újból.

Majd ismét szenvedélyesen megcsókolták egymást. Percekig csókolóztak. A csókot megint

Koaru szakitotta félbe.

- Na ez már jobb volt!-mondta határozotta.-Kössz az első csókod!

- Ez nem az első volt hanem a második!-válaszolta Sora.

- Igen igazad van.

Azzal leszállt Sora-ról. Aki mikor felkelt egy hatalmas pofonnal jutalmazta a csókot amit Koaru

adott.

- Ezt megérdemelted!-mondta felháborodva Sora.

- Hé csak azt ne mond hogy nem tetszett.

Abban a pillanatban kulcscsörgést hallottak. A dolgok közepette észre sem vették hogy reggel lett.

Leon és két karbantartó fickó talált rájuk.

- Minden rendben?-kérdezte Leon.

- Igen, minden rendben!-mondta Sora és kiment a szobából.

- Szia! Késöbb találkozunk!-mondta Koaru és ő is elindult kifelé.