|
11. fejezet
Mayus002 2007.06.20. 21:29
Ez már több mint egy hónapja történt, sokat összejártak, de Tom és Adri még barátok voltak.
A fekete ruhát már levette, de a kezén lévő szalagot hagyta. Nem akarta csak úgy elfelejteni Alexet.
Ez már több mint egy hónapja történt, sokat összejártak, de Tom és Adri még barátok voltak.
A fekete ruhát már levette, de a kezén lévő szalagot hagyta. Nem akarta csak úgy elfelejteni Alexet.
Adri sokat gondolkodott, Tom és a saját kapcsolatán, először elismerte, hogy tetszik neki, majd a hónap végére rájött, hogy szereti. Tom is törte a fejét, hogy mi van most közöttük, mikor kettesben vannak, sokszor meg akarja csókolni, de mindig valaki megzavarja őket. Ezzel nem tudott dűlőre jutni, érezte a szíve mélyén, hogy szereti, de nem merte magának bevallani.
De a hónap folyamán Adri szerencsére, már jóban lett a szüleivel.
Ez a nap is úgy kezdődött, mint a többi. Tom jött érte, dumáltak, majd már csak azt vették észre, hogy az utolsó órának vég.
Adri megint lassan pakolt, ráérősen, de Vivi, kivel nem volt jó a viszonyuk rögtön kisietett.
Tom most nem jött elé, így gondolta megkeresi az osztálytermét, gyorsan sikerült. Félig nyitva volt az ajtó, de megbánta, hogy benézett.
Tom ott smárolt Vivivel, elmélyülten.
Gyorsan sarkon fordult, és elviharzott, Tamival találkozott, ki nem értette hova siet annyira, csak ennyit válaszolt.
- Most egy kis sétára van szükségem – mondta, erőltetett mosollyal. Tamival még nem ismerték annyira egymást, így ő el is hitte.
A teremben, mikor Tom ráébredt, hogy mit is csinál, ellökte magától Vivit.
- nyugodj le kislány, nem akarok tőled semmit – mondta nyugodtan.
Vivit nem nagyon érdekelte, mert tudta, ő észrevette Adrit, örült hogy fájdalmat tudott okozni neki, de esze ágában sem volt ezt elmondani Tomnak.
Tom furcsállta is, hogy ilyen nyugodtan viselkedik Vivi. Majd eszébe jutott, hogy Adriért kell mennie, nem tudta, most hogy fog a szemébe nézni. De nem találta sehol, majd Tami mondta neki, hogy most gyalogolni akart.
Adri amilyen gyorsan csak tudott elment az iskola területéről, majd beült egy kávézóba, hogy tisztázni tudja a gondolatait. De arra odafigyelt, a hosszabbik úton menjen, nehogy összefusson Tommal, szerencséjére ez nem is sikerült.
A kávézóban kért egy üdítőt, gondolataiba merült. Nagyon rosszul esett neki, amit látott, arra jutott, hogy Tom csak játszott vele. Itt nem merte elsírni magát. Úgy érezte, mindenki tudta, csak ő nem, nagyon megalázottnak érezte magát. Majd gondolt egyet, és felhívta az apját.
- szia apa
- szia kicsim
- El tudnál értem jönni – majd megadta a címet.
- persze.
Gyorsan odaért az apja, látta lánya lehangolt arcát, de nem akarta zargatni.
Adri váratlanul megszólalt.
- elmehetnék Los Angeles – be?
- Mért akarsz odamenni? – kérdezte riadtan apja, tudta, ha oda akar menni, akkor valami nagy sérelem érte.
- Alexhez mennék el.
- Ha nagyon akarsz igen, de hogyan akarsz eljutni oda? Tom elvisz?
- Nem Tomtól nem kell semmi – mondta határozottan, mivel meglepte az apját, de gyorsan megértette.
- Ha akarod, akkor a sofőrünket megkérem, hogy vigyen el, veszünk neked egy autót – mondta bíztatóan.
- Nem kell új autó, jó lesz, mondjuk anyáé. De ha szólsz a sofőrnek, azt megköszönném.
- Persze. És mennyi ideig?
- Egy hét elég lenne.
- Mikor akarsz indulni?
- Már ma, ha nem baj, a suliból meg kiírhatnátok, úgyis jó tanuló vagyok.
- Persze – mondta apja bíztatóan, nagyon jó lett a viszonyuk.
- Apa arra megkérhetnélek, hogy ne mond el senkinek, hova mentem?
- Ez csak természetes, de ott hol akarsz aludni?
- Majd Márkkal beszélek.
- Jó, benne bízok.
- Daniell mikor jön haza?
- Ha minden igaz, akkor ő is egy hét múlva itthon lesz. Úgy hogy mondhatjuk úgy, hogy pont jókor mész.
Daniell, Alex és Adri féltestvére, apjuk első házasságából, Adri és ő közötte 4 év van, szeretik egymást, sokat szoktak beszélgetni, csak keveset találkoznak. Nagyon jól néz ki, szőke haj, kékszem, magas, sportos alkat, hisz focizik, egy nagyon jó híres csapatban. De ő nem a Taywste nevet használja, hanem anyja nevét vette fel Hook. A családon kívül senki nem tudja, hogy ők testvére, féltestvérek.
- Az jó.
Több beszélgetés nem esett közöttük.
Estére már indultak is, elbúcsúzott anyjától, apjától. Az autóban felhívta Márkot, Alex Los Angeles – i legjobb haverját, kivel ő is nagyon jóban van.
Ő szívesen látja otthon, amúgy is rég találkoztak, lelkesen várja Adrit.
Tom semmi se sejtve aludt, de előtte felhívta Adrit, ki már úton volt.
Ő próbált nyugodt maradi, így felvette.
- igen
- figyelj holnap nem tudok érted menni, meg lehet, hogy egész héten. – hadarta el.
- semmi baj, idáig sem kellett volna eljönnöd, nem fontos, de nekem most dolgom van, szia.
Tette le a telefont. Tom elképedve halotta, mit mondott Adri. Holnap kerülni akarta mindenképp.
Másnapra Adri oda is ért Márkhoz, ki még mindig nagyon jól nézett ki, fekete haj felzselézve, szürkés szemei voltak, ő kapus volt, Adri szerint az egyik legjobb a világon. Sokat beszélgette, de Marknak indulnia kellet suliba, Adri még sokáig ült szótlanul a kanapén, majd gondolt egyet, felöltötte újra a feketét, elindult a temetőbe.
*
Már az első órának vége volt. Tomnak sikerült kerülnie Adrit. Majd szünetben közeledett felé Ben és Tami, de nem látta Adri, ezt furcsállotta is.
- Adri? - kérdezett, ami legjobban foglalkoztatta.
- Nincs suliban, állítólag egész héten nem lesz, az apja megbeszélte az igazgatóval, de jó egyeseknek – sóhajtott fel Tami.
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
