Az út már nem tartott sokáig. Adri már nem haragudott Tomra. Sokat nevettek, sokszor egymásra mosolyogtak Tom és Adri, mely nem kerülte el Ben és Tami figyelmét. Ők meg drukkoltak nekik magukban, hogy legyen valami belőle!
Mikor megérkeztek akkor már sok autó volt a ház előtt.
- nagyon lassúak voltatok – szólt oda Chris. Tom nem törődött velük.
- Mért nem mentetek be?
- Mutterodék nincsenek itthon, és inkább megvártunk titeket, az inasotokat nem nagyon bírom – tett megjegyzést Jay, kinek szőke haja volt, barna szeme. Mogorvának látszott, de ki megismerte, az rájön, hogy nagyon jó fej. Aha – majd Adri felé fordult
- úgy látszódik máskor is el kell jönnöd hozzánk, mert most nem tudlak bemutatni nekik.
- Aha, tök szép a házatok – állapította meg, hisz ez a ház is hasonlított az övék villájához, de itt hatalmas kert terült el, mi nagyon tetszett Adrinak, hisz imádta a természetet.
- Na menjünk be – majd észre vette hogy Luka is eljött, de nem akart most itt összeveszni vele, ezért nem tette szóvá.
Mikor bementek, az inas fogadta őket.
Miután köszöntek, és ledobálták a cuccaikat, Tom megszólalt.
- Raul – így hívták az inasat, ki már idős volt. – kérlek a nappaliba, hozz be üdítőket, és valami ennivalót.
- Igen úrfi máris – majd el is távozott.
A csapat bevetődött a napaliba, hol mindenki helyet foglalt. Raul nemsokára elkezdte behozni az italokat, melyet csak lassan tudott, hisz sokan voltak. Adri megsajnálta szegény öreget, bármennyire is jól érezte magát a társaságban, felkelt.
Tom észrevette, és a keze után nyúlt.
- Hová mész?
- Segítek Raulnak – mondta őszintén.
- Várj, megyek én is – nem akarta a lányt egyedül hagyni, bár ezt ő maga sem értette. Sok mindenkinek feltűnt, hogy elmentek, de senki nem tették szóvá.
Mikor kimentek a konyhába, Raul furcsa szemekkel nézett rájuk.
- mit szeretnének?
Adri csak mosolygott, majd megszólalt.
- jó lenne ha tegezne, és segíteni jöttem.
- Köszönöm szépen, és hogy hívnak téged? – tette fel az ésszerű választ.
- Adrienn Taywste.
- Értem, részvétem mondta. – Adri most nem sírta el magát, büszkeség tényleg nem engedte, csak Tom előtt, mert sírni. Adrit maga felé fordította, és átölelte, Adrinak nagyon jól esett az ölelés, biztonságban érezte magát. Sokáig ölelkezve álltak, Raul el is ment, nem akarta zavarni őket.
- Nyugodj meg – duruzsolta a fülébe.
Adri csak bólogatott, de még jobban Tomba bújt. Sokáig így álltak, majd rendbe hozta magát, és kibújt az ölelésből.
- köszi, hogy megvigasztaltál. – simogatta meg Tom arcát. Megfogta Adri kezét, Tomnak furcsa érzése támadt. Egyre jobban közeledett az arca Adri felé, Adri nem távolodott el. Az idill pillanatot persze hogy megszakítja egy személy méghozzá Luka.
- Mikor hozzátok már, mindenki szomjas, és persze kajás - nem vette észre, hogy mit tett tönkre. Ők persze rögtön szétrebbentek, és nem is néztek egymásra
- Persze mindjárt visszük – rebegte Adri. Luka furcsán nézett rá.
- Neked meg mi a bajod, mért vagy ennyire piros, rosszul vagy?
- Adri a nevem, már megtanulhatd volna, szerintem nem nehéz, amúgy nincs semmi bajom - majd a kezébe nyomott egy üveg mirindát és egy üveg coca colat – ezt viszont ki is vihetnéd, poharakat majd viszek én.
- Jó, jó – mondta komoran – és el is tűnt.
Majd Tom felé fordult, ő is már túltette magát a zavarán, és idáig Adrit bámulta.
- a meccset mikor rendezzük le? – kérdezte ártatlanul
- miután ettünk, és ittunk nyugodtan lerendezhetjük, mert már nagyon éhes vagyok. – mondta mosolyogva.
Már mindent behoztak, vaki a földön, fotelban evett és ivott, sokan voltak, és jól mulattak. Mikor már végeztek Tom bekapcsolta a Kör 2 - t, hozzá pedig besötétített. Mikor elkezdődött, Adri felé fordult, a fülébe suttogott.
- Akkor most kimehetünk – mondta.
- Jó – mondta ő is halkan.
Mindenki a filmmel volt elfoglalva, ezért nem vették észre mikor kimenetek.