AJÁNLOM AZ OLDALT
A tanár békén hagyta az óra végéig, hisz nem tudott belé kötni. Az óra végén Tami oda jött hozzá.
- nem mondtad, hogy ilyen jó tanuló vagy.
- Jaj, nem vagyok az.
- eljössz velünk, beülünk valahova. Ben meg én megyünk.
- nem akarok zavarni.
-Nem zavarnál, hozd el, mondjuk Tomot - mosolygott rá sejtelmesen.
Nem tudott válaszolni, mert valaki közbeszólt.
- tudod Tami elmennénk, de Adri tartozik nekem valamivel, amit suli után rendezünk el.
- Ja tényleg el is felejtettem. – fordult Tom felé ki hátulról ölelte át.
- És mit csináltok? – kérdezte Tami.
- Tom kihívott egy meccsre!! – nevetett
Tami elkerekedett szemmel nézett, de ezt a kijelentést sokan meghallották. Közöttük Ben is. Oda ment Tamihoz és átölelte.
- ha jól halottam valami meccsről van szó – mondta vigyorogva.
- Öcsi nyugodj le, csak egy – egy ellen lesz és Adri és köztem – mondta mosolyogva.
- Gondolom finom leszel vele.
- Velem finom – szólt közbe Adri - úgy sem lesz, mert ha lazsál, nagyon lealázom, és azt ő sem akarja.
- Valaki nagyon magabiztos – súgta a fülébe Tom, mi közbe átölelte hátulról.
Adri csak belepirult.
- tudod, mikor legutoljára fociztam egy - egy ellent akkor döntetlen volt.
- Biztos valami kezdővel játszottál.
- Áhh, ha neked kezdő Alex akkor téged könnyű lesz kivernem – nevetett.
Tom is boldog volt, hisz végre Alexről tudott mesélni, úgy hogy nem sírta el magát.
Nem tudtak tovább beszélni, mert megszólalt a csengő.
- na menjünk.
Mentek volna de Tom nem engedte el Adrit.
- a következő szünetben is megkereslek – súgta a fülébe.
- Oké – mondta boldogan és egy puszit adott Tom arcára.
Majd elment Tamiékkal.
- ha te azt mondod, hogy nincs köztetek semmi, akkor nem hiszek neked. - viccelődött Ben.
- Én is Ben pártján állok – Tami
- Hát szép össze fogtatok ellenem – nevetett Adri.
- Amúgy Tami mi lenne, ha megnéznénk suli után, Adri hogyan alázza le a bátyámat.
- Nem is rossz ötlet.
- Jó jöhettek, de nem akarom, hogy sokan ott legyetek, ennyien elegek is leszünk. Amúgy most milyen óránk lesz?
- Ének, legalább hülyéskedhetünk. – Tami
- Adri el is felejtettem mondani, hogy milyen jó voltál a töri órán, még meg is értettem!
- Köszönöm – mondta színpadiasan.
Beértek a terembe. A többi óra gyorsan elment, minden szünetben ott volt Tom, és pár haverja. Az utolsó óráról is kicsengettek. Adri lassan pakolt, majd elindult Tamival és Bennel. Már kint voltak mikor valaki befogta a szemét.
- na ki vagyok? – suttogta.
- Ne hülyéskedj Tom, most megyünk?
- Hát persze.
- És hova?
- Hozzánk, van egy kisebb focipályánk. És a szüleimnek is be kell, hogy mutassalak, megígértem nekik.
- Jó tudni.
- Na akkor menyünk.
- Hé hova mész Tom – kiabálták utána haverjai.
- Most nem azt akarod mondani, hogy ők is jönnek. – suttogta Tom fülébe.
- Nem is rossz ötlet.
- Hát még kihívtam egy meccsre Adrit, most azt rendezzük le.
- Meccsre mi, egy csajt se ismerek, ki tud is focizni. – megszólalt Luka.
- Akkor téged nem hívlak meg, a többiek jöhetnek.
- Ennyire akarod, hogy meglássák, hogyan alázlak le? – kérdezte nevetve
- De attól még jól szórakozhatunk. – mondta mosolyogva.
- mi kíváncsiak vagyunk rá – mutattak Adrira.
- Bocs, de ha jól emlékszem bemutatott Tom és a nevemet is megemlítette. – mondta megint flegmán.
- Na akkor menyünk, majd nálunk találkozunk.
Mindenki elment csak 4 – en maradtak.
- na akkor megyünk.
- Naná – szólaltak meg.
- Majd elindultak – csak Adri maradt ott.
Tom ezt észre vette, ezért Bent, és Tamit előre küldte, és visszament Adrihoz.
- mért nem jössz?
- Te most az egész csapatodat elhívtad, hogy engem leégess.
- Te mondtad, hogy le fogsz alázni! – mondta
- Nem erről van szó, nem akarok mindenki előtt focizni – fakadt ki!!!
- Majd beküldöm őket! Gyere menyünk. – fogta meg Adrit és vonszolta mag után. Majd hirtelen megállt.
- Most mért nem akarsz jönni?
- Nem fogok mindenki előtt focizni.
- Dehogynem! – majd Adrit felkapta a két kezébe. Adri a meglepőségtől nem tudott mit mondani. Az autóhoz ért, hol Bent hátra küldte, és Adrit lerakta az anyósülésre. Majd ő is helyet foglalt, és elindította az autót.
- Mi volt ez az előbb? – kérdezte Tami.
- Nem akart jönni, valahogy el kellett hoznom.
- Mert bunkó vagy – szólt közbe Adri.
- Mért is? – fordult felé Tom
- Csak, és inkább az utat figyeled.
- Mért figyeljem, inkább téged.
Majd tényleg nem nézte az utat, hanem Adrit, kit már zavarba hozott. Tamit és Bent is zavarta már, hogy nem az utat figyeli.
- nézd már az utat - majd megfogta Tom fejét és az út irányába, fordította.
- nem mondtad, hogy ilyen jó tanuló vagy.
- Jaj, nem vagyok az.
- eljössz velünk, beülünk valahova. Ben meg én megyünk.
- nem akarok zavarni.
-Nem zavarnál, hozd el, mondjuk Tomot - mosolygott rá sejtelmesen.
Nem tudott válaszolni, mert valaki közbeszólt.
- tudod Tami elmennénk, de Adri tartozik nekem valamivel, amit suli után rendezünk el.
- Ja tényleg el is felejtettem. – fordult Tom felé ki hátulról ölelte át.
- És mit csináltok? – kérdezte Tami.
- Tom kihívott egy meccsre!! – nevetett
Tami elkerekedett szemmel nézett, de ezt a kijelentést sokan meghallották. Közöttük Ben is. Oda ment Tamihoz és átölelte.
- ha jól halottam valami meccsről van szó – mondta vigyorogva.
- Öcsi nyugodj le, csak egy – egy ellen lesz és Adri és köztem – mondta mosolyogva.
- Gondolom finom leszel vele.
- Velem finom – szólt közbe Adri - úgy sem lesz, mert ha lazsál, nagyon lealázom, és azt ő sem akarja.
- Valaki nagyon magabiztos – súgta a fülébe Tom, mi közbe átölelte hátulról.
Adri csak belepirult.
- tudod, mikor legutoljára fociztam egy - egy ellent akkor döntetlen volt.
- Biztos valami kezdővel játszottál.
- Áhh, ha neked kezdő Alex akkor téged könnyű lesz kivernem – nevetett.
Tom is boldog volt, hisz végre Alexről tudott mesélni, úgy hogy nem sírta el magát.
Nem tudtak tovább beszélni, mert megszólalt a csengő.
- na menjünk.
Mentek volna de Tom nem engedte el Adrit.
- a következő szünetben is megkereslek – súgta a fülébe.
- Oké – mondta boldogan és egy puszit adott Tom arcára.
Majd elment Tamiékkal.
- ha te azt mondod, hogy nincs köztetek semmi, akkor nem hiszek neked. - viccelődött Ben.
- Én is Ben pártján állok – Tami
- Hát szép össze fogtatok ellenem – nevetett Adri.
- Amúgy Tami mi lenne, ha megnéznénk suli után, Adri hogyan alázza le a bátyámat.
- Nem is rossz ötlet.
- Jó jöhettek, de nem akarom, hogy sokan ott legyetek, ennyien elegek is leszünk. Amúgy most milyen óránk lesz?
- Ének, legalább hülyéskedhetünk. – Tami
- Adri el is felejtettem mondani, hogy milyen jó voltál a töri órán, még meg is értettem!
- Köszönöm – mondta színpadiasan.
Beértek a terembe. A többi óra gyorsan elment, minden szünetben ott volt Tom, és pár haverja. Az utolsó óráról is kicsengettek. Adri lassan pakolt, majd elindult Tamival és Bennel. Már kint voltak mikor valaki befogta a szemét.
- na ki vagyok? – suttogta.
- Ne hülyéskedj Tom, most megyünk?
- Hát persze.
- És hova?
- Hozzánk, van egy kisebb focipályánk. És a szüleimnek is be kell, hogy mutassalak, megígértem nekik.
- Jó tudni.
- Na akkor menyünk.
- Hé hova mész Tom – kiabálták utána haverjai.
- Most nem azt akarod mondani, hogy ők is jönnek. – suttogta Tom fülébe.
- Nem is rossz ötlet.
- Hát még kihívtam egy meccsre Adrit, most azt rendezzük le.
- Meccsre mi, egy csajt se ismerek, ki tud is focizni. – megszólalt Luka.
- Akkor téged nem hívlak meg, a többiek jöhetnek.
- Ennyire akarod, hogy meglássák, hogyan alázlak le? – kérdezte nevetve
- De attól még jól szórakozhatunk. – mondta mosolyogva.
- mi kíváncsiak vagyunk rá – mutattak Adrira.
- Bocs, de ha jól emlékszem bemutatott Tom és a nevemet is megemlítette. – mondta megint flegmán.
- Na akkor menyünk, majd nálunk találkozunk.
Mindenki elment csak 4 – en maradtak.
- na akkor megyünk.
- Naná – szólaltak meg.
- Majd elindultak – csak Adri maradt ott.
Tom ezt észre vette, ezért Bent, és Tamit előre küldte, és visszament Adrihoz.
- mért nem jössz?
- Te most az egész csapatodat elhívtad, hogy engem leégess.
- Te mondtad, hogy le fogsz alázni! – mondta
- Nem erről van szó, nem akarok mindenki előtt focizni – fakadt ki!!!
- Majd beküldöm őket! Gyere menyünk. – fogta meg Adrit és vonszolta mag után. Majd hirtelen megállt.
- Most mért nem akarsz jönni?
- Nem fogok mindenki előtt focizni.
- Dehogynem! – majd Adrit felkapta a két kezébe. Adri a meglepőségtől nem tudott mit mondani. Az autóhoz ért, hol Bent hátra küldte, és Adrit lerakta az anyósülésre. Majd ő is helyet foglalt, és elindította az autót.
- Mi volt ez az előbb? – kérdezte Tami.
- Nem akart jönni, valahogy el kellett hoznom.
- Mert bunkó vagy – szólt közbe Adri.
- Mért is? – fordult felé Tom
- Csak, és inkább az utat figyeled.
- Mért figyeljem, inkább téged.
Majd tényleg nem nézte az utat, hanem Adrit, kit már zavarba hozott. Tamit és Bent is zavarta már, hogy nem az utat figyeli.
- nézd már az utat - majd megfogta Tom fejét és az út irányába, fordította.
