| Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
6. fejezet |
Lora |
2007.07.09. 11:34 |
Mire besötétedett, a cipőm már a Múlei erdőhöz vezető utat koptatta. A páfrányok illata, még mindig, meg-megcsiklandozta az orromat, de hátrahagytam, mint egy édes, felejthetetlen emléket a régmúltban.
|
5. fejezet |
Lora |
2007.07.09. 11:28 |
Bocsáss meg de,… - felálltam, és elfordultam, így a reggeliző asztal mellett álltam, közvetlenül háttal Kszelosznak. – én nekem… most kell indulnom! – lábammal nyomatékosan dobbantottam. Visszafordultam. Nem hittem a szememnek. Mosolygott!
|
4. fejezet |
Lora |
2007.07.09. 11:27 |
Nem néztem vissza csak rohantam végig a búzamezőn. Talán jól tettem, ha esetleg mégis megfordulok és visszanézek, akkor talán nem lettem volna képes tovább menni.
|
3. fejezet |
Lora |
2007.07.09. 11:26 |
Hátat fordítottam az oromzatnak és lementem a toronyból. Útközben elhatároztam, hogy Zelgádisznak szólok először. Szílfil nem akarna elengedni, Linát nem tudom, hogy hogyan reagálná, de Zelgádisz segít, ha tud. Nem tudtam, hogyan fogok azok után a szemébe nézni
|
2. fejezet |
Lora |
2007.07.09. 11:24 |
Egy hónap telt el a találkozásunk óta, és nem láttam őt sehol sem. Nem kérdezősködtem utána, csak nagyon aggasztott a dolog. Tudtam, hogy Zelgádisznak sok munkája akad a királyságban, és hogy eredetileg azért
|
1. fejezet (Nem anime) |
Lora |
2007.07.09. 11:21 |
„Volt egy hős, ki, míg élt
Tőle, az emberiség sokat remélt.
Eljutott ő oda, hol a puszta csoda,
Csak gondolat, s ábránd, hova,
Ki, míg élt emlékezik e harcosra,
Fénylő kardjára, hosszú hajára,
|
Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
| |