Mikor Sesshoumaru épp rászánta magát, és felállt, nem vette észre, hogy Kira és Shun kiment addig, míg ő azon gondolkodott, ha táncol Kirával, mit mondhatna neki.
Takuminak is feltűnt hogy lánya és fia elment, ez mérgesítette, de az a tény azért megnyugtatta, biztosan Reitot nézik meg, akkor ő is megnyugodhat, hogy a kicsinek nincs semmi baja, a nagypapa ösztönök munkálódtak benne, bár furcsa volt neki az első évben. Már azzal is megbékélt, hogy Reito Sesshoumaru gyereke. Bár ezt nem szándékozott elmondani Sesshynek.
Na de most térjünk vissza Kirához:
Mikor kimentek Shunnal, Kira rögtön elkezdett futni a szobájába, Reitot megnézni, hisz eddig mindig maga mellett tudhatta gyerekét. Shun most nem ment utána. Nem akarta apjukat még jobban magukra haragítani. Tudta jól hogy Kira is érezte, hogy nincs semmi baja Reitonak, tudta húgának csak hiányzott fia, ha csak pár órára kellett is magára hagyni. Mikor visszatért akkor látta, hogy Sesshoumau pont akkor helyezkedik vissza helyére.
Kíváncsi volt mi mit tehetett Sessy. Bár régen haragudott Sessyre húga miatt, de akkor a düh elvette a józan gondolkodását. Most már inkább kíváncsi mért hagyhatta el húgát, tisztában volt vele hogy nem tudta mi az igazi neve Kirának akkor talán minden máskébb lett volna, de azt is tudta, ha Sessy szerette volna húgát, akkor szembe, mert volna szegülni déllel, régóta ismerte már Sesshoumarut – régi barátok voltak – hogy tudja, ha valamit akar azt meg is, teszi. De Shun is volt már szerelmes és azt is tudta, hogy a démonok nehezen vallják be maguknak nem, hogy még megmondani is hogy szereti. Elhatározta, megtudja mi zajlik Sesshoumaruban, Kira érzéseit tudta. De azt elhatározta, hogy csak kideríti, nem szól bele, hisz húga már felnőtt.
Leült Sesshoumaru mellé, de apja is észrevette, hogy visszajött fia!
- Fiam mégis hol van Kira?
- Tudja apám, hogy nem bírja a bálokat, nekem is elég volt már.
- Kimehetsz, ha akarsz
- Köszönöm apám. – már épp felállni készült mikor apja ismét megszólalt
- Hisz mindenképp pluszedzést kaptok büntetés kép. – Shun csak elmosolyodott hisz ilyenkor húgával nagyon jól szórakoznak, mint két óvodás olykor, bár mások előtt sem szégyenlősek. – Kira biztos örül majd neki, hogy ellóghat a bál alól – mondta mosolyogva Shun - Apja csak megrovóan morgott, fejét oldalra biccentve, jelezve, hogy távozhat.
Sessyt érdekelte a beszélgetés, bár nem mutatta. Mért ne érdekelte volna hisz Kiráról szólt, meglepődött mikor megtudta, szereti az edzéseket és nem ennyire a bálokat. Idáig mindig csak nyavalygós hercegnőkkel találkozott. Kíváncsi volt mennyire változhatott meg.
A bálból már elege volt ezért visszavonult lakosztályába.
Mikor kiment Shun, épp Kira jött visszafele nem akarta hogy apja megharagudjon rá. Meglepődött mikor látta hogy Shun visszafele jön
- Hát te? – kérdezte meglepődve
- Kiengedett apa, amúgy holnapra pluszedzést kaptunk – mondta szórakozottan
- Aham, legalább nem kell itt lennem, de biztos, hogy holnapra?
- Szerintem igen
- Jó, bemegyek – mutatott a bálteremre
- Várj – kapott Kira keze után – mi van vele? – célzott Sessyre
- Mi lenne, ne kérdezz butaságot bátyó – mosolyt erőltetett.
- Jó menj, majd este még beszélünk.
Kira be is sietett mielőtt még tovább faggatná bátya, akkor biztos elsírta volna magát.
Mikor odaért az apjához, Takumi kérdőn nézett rá
- Neked nem edzésen kellene lenned, amit kiszabtam?
- Nekem azt mondta Shun hogy holnap bál helyett
- holnap is meg a következő napokon is részt kell venned a bálon, ezért este van.
- Jó akkor megkeresem Shunt
- Várj Kira ,mért jöttél vissza?
- Hát gondoltam a kicsiket lefektetem, meg ahogy látom Jiro már álmos. – hisz a bálokon a 15 év alattiaknak éjfélkor elkell menniük.
- Igen a kicsiknek ilyenkor itt már nincs helye, akkor elviszed őket?
- Igen majd utána megkeresem Sunt, így jó lesz apám?
- Igen
- Akkor én megyek Jiro jössz, már álmos vagy – guggolt le hozzá és megállapította.
- Igen, de csak akkor megyek, ha énekelsz – mosolygott Jiro tudta nővérét akármire rá tudja venni
- Hát jó és mit énekeljek neked? – mosolygott
- Az esküt ( nox)
- Jó, jó de akkor alszol
- Igen – mondta boldogan
- Neked is új reményt ad minden nap
Adj esélyt a rejtett álmodnak
A szíved rég valóra váltaná
Tégy ma esküt rá
Napfényre vágyó sápadt világ
A tél visszatért, mint a bántó hibák
Könny vár megint a jóslat szerint
Hát változtass írd át
Álarcos bál zárt ajtók mögött
Harctánc a prédák s a hajtók között
Elbújt a Hold, az ég szomjat olt
A szárnyad most használd
Neked is új reményt ad minden nap
Adj esélyt a rejtett álmodnak
A szíved rég valóra váltaná
Tégy ma esküt rá
A szeretet új erőt ad minden nap
Sorsod is csak tőled változhat
Senki nincs ki álmod áthozná
Tégy ma esküt rá
Szélcsendre vágyó tépett világ
Túl gyors hajó könnyen téveszt irányt
Hol várja part, túl nem él több vihart
Ha a térkép rossz, írd át!
Álomvilágból ültess csodát
És jó szívvel ápold, hogy nőjön tovább
Vár még varázs nemcsak olcsó csalás
De tűz kell nem parázs
Neked is új reményt ad minden nap
Adj esélyt a rejtett álmodnak
A szíved rég valóra váltaná
Tégy ma esküt rá
A szeretet új erőt ad minden nap
Sorsod is csak tőled változhat
Senki nincs ki álmod áthozná
Tégy ma esküt rá
Miközben énekelte összeszedett minden gyereket és kimentek. De a hangjával nem csak a gyerekeket bűvölte el, hanem a felnőtteket is. Miután lefektette a gyerekeket elment Shunt megkeresni, hogy edzenek.