Sora megriadt a látványtól. Miért? Hogyan? Leon, Layla, Yuri, Kalos , Sarah állak a terembe. Sora érezte hogy be kell zárni az ajtót és el is fordította a kilincset. Még mindig értelmetlenül nézett a többiekre.Ránézett Laylara. Semmit nem tudott kifürkészni a tengerkék szemekből. Ekkor Kalos szólalt meg:
- Sora. Tudom hogy harakszol rám azért amiért nem engedlek el Leonnal Franciaorsz ágba a társulathoz de Leon visszajjön! A szerződése is megmarad. Kérlek Sora jobb hogy nem mész vele. - Sorából kitörtek az indulatok, és a könnyek.
- Mért is jó főnök? Mondja mért? Most vetéltem el! Leon nyúlt a hónom alá! És most elküldi egy évre tőlem! Nem lennék ennyire.... ennyire kiakadva ha velemehetnék. De nem . Sora jobb neked ha ittmaradsz! Nehogy együtt lehes a szerelmeddel. Sora neked ez így jó!
- Sora! Ne játszd meg a 14 éves gyereket! Nőjj már fel! Franciaország! Azt szeretnéd hogy kiröhögjenek? Cicus Festival? Dereng már? Emlékeznek még rád az emberek nehogy azt hidd! Ráadásul olyan pletykák születnének sőt abból még a fele is igaz lenne! Olyanok ott az újságírok hogy még akkor is figyelnek mikor 4 fallal vagy körülvéve! - Sora ezekre a mondatokra abbahagyta a sírást. Nem csak azért mert igazak voltak hanem mert Layla mondta. Lehorgasztotta a fejét és összeesett. Léptek hallattszott. Egy kéz vette a a karjaiba. Leon. Sora könnyes szemmel nézett rá. Leon néma csendben volt. Lerakta a földre, majd zsebéből elővett egy kis csokoládét. Meglepetés formája volt. Levette a tetejét majd beleharapott. Mandulás csoki. A kedvence. A csoki isteni finom volt de nem ez volt a főnyeremény. Amint megnézte mivan a meglepetés belsejébe elállt a szava. Pislogás nélkül meredt tovább a csoki belsejébe. A többiek néma csöndben várták az eseményeket. Egyedül Layla mosolygott. Ő tudta mi volt benne mivel ő segített Leonnak. Sora pislogott kettőt majd lerakta a csokit egy kis asztalra. Kivette belőle azt ami volt. A többiek egy nagy óóóh-val jelezték azt hogy megértették. Sora szemei könnybeborultak. Ránézett Leonra és könnyezni kezdett. Könnyezett de mosolygott. Leon is elmosolyodottt majd kivette Sora kezéből a gyűrűt és ráhúzta Sora gyűrűsujjára.  A többiek tapsoltak. Sora alaposabban csodára vette a gyűrűt. Egy kis ezüst karika volt, és egy gyémánt kígyó tekeredett rajta végig. A szemei smaragdok voltak. Sorának nagyon tettszett. Odament a többiekhez, majd sorban megölelt mindenkit. Laylának azonban a fülébe súgta. - Köszönöm és szeretlek! - Layla elmosolyodott majd visszasúgta. - Én is szeretlek! - az ő ölelésük volt a leghosszab. Végül kéz a kézben sétáltak be az ebédlőbe ahol már ott volt az egész társulat. Leültek az egyetlen üres asztalhoz ami már megvolt terítve. A szakács kitett magáért. Ünnepi ebéd volt. Valószínűleg Soráék eljegyzése miatt és Leon búcsúja miatt is. A deszert egy emeletes torta volt. A tetején egy kis trapáz volt felállítva. Leon lábát beakasztva, öltönyben fogta Sora, esküvőruhás kezét. Jót nevettek a kis tréfán majd Sora és Leon felvágta a tortát. NAgyon finom, mandulás krémes torta volt. Boldogan ebédeltek meg majd mikor végeztek Sora és Leon sétálni mentek. A  tengerpartnál megálltak. Sora ledobta a cipőjét és belegázolt a vízbe. Leon érdekesen figyelte mit csinál a lány. Egyszerű ugrásokat hajtott végre. Egyszerű, de gyönyörű ugrásokat. Leon is lekapta a cípőjét és csatlakozott. A parton sétáló emberek csodálkoztak. Mikor már megunták továbbmentek. Már sötétetedett mikor Soráék az egyik ugrásnál összeütköztek. Sora felült a langyos tengerből majd mosolyogva a férfira nézet. Leon nevetni kezdett és végül Sora is bekapcsolódott.Sora odakúszott a férfihoz majf rávetette magát és csiklandozni kezdte. Leon menekülni próbált de nem tudott. Végül a lány abbahagyta és a part fele menekült. Felkapta a cipőjét és mezítláb rohant. Leon már a nyomába volt. Végül mikor Sora próbált befutni a házba rájött hogy Leonnál van a kulcs. Hátát az ajtónak nyomta, úgy várta a bosszút. Leon odaért Sora mellé, ledobta a cípőket és felkapta a vállára. Sora kalimpálni kezdett de Leon rácsapott a hátsjójára. Végül ledobta az ágyra a lányt majd rávetette magát. Csókolózni kezdtek. Ezen az éjszakán is többször találta meg őket a szerelem. Végül egymás karjaiba aludtak el. Reggel Leon felkelt az ágyból, felöltözött, összeszedte a csomagjait majd utoljára odament még Sorához. A lány még aludt. Leon lágyan megcsókolta mire a lány elmosolyodott. Még matatott valamit az asztalnál majd elhagyta a helységet...... Sora arra kelt fel hogy mosolyog.  Odaakart bújni Leonhoz de a férfi már nem volt ott. Sora felült az ágyba majd riadtan körülnézett. Szemét hirtelen könnyfátyol borította el. Elment. Leon elment egy évre. Odasétált az asztalhoz amin egy levél állt rajta egy vörösrózsa. Sora beleszagolt a virágba és Leon illatát érezte benne. Megnézte a levelet. Mikor olvasta megint csak könny borította a szemeit.
Drága Sora!

Mikor ezt olvasod valószinűleg már a repülőmön ülök Franciaország felé. Egy év. Ha szeretsz akkor hamar el fog telni ez az idő. Sora kérlek ne felejts el mert én nem foglak. Nem akartam hogy kigyere velem a reptérre mert az fájdalmasabb lett volna mint így. A rózsa szerelmünk jelképe. Ahogy észrevetted nem igazi mert ez szimbolizálja szerelmünket. Soha nem hervad el. A mi szerelmünk se fog. Kérlek Sora ne felejts el és szeress! Amint hazajövök elveszlek feleségül addig is tarts ki!   Vőlegényed: Leon.

Sora itt már nem tudta uralni a könnyeit. A cseppek ráhulltak a levélre. Sora kezébe temette az arcát és sírt. Nem is tudta hogy a közlejövőbe valami jó is fog történni....