Layla és Caty az első sorban ülve nézték miképp birkózik meg feladatával Leon és May. A rendezőnő unottan támasztotta a fejét, Hamilton pedig mellén összefont kezekkel figyelt. Mikor vége volt a gyakorlatnak és az egész társulat tapsolt, de ők ketten mozdulatlanul ültek tovább és nem látszott rajtuk az elragadtatottság szikrája sem. Nem is emiatt a pár miatt jöttek el New Yorkból, hanem azok miatt, akik éppen most vonultak be a porondra. A többi artista is feszülten figyel, de mégis legfőképp Mia, akinek becsületbeli ügynek számított, hogy az ő rendezése jobbnak bizonyuljon, főleg, hogy most Caty is itt van…

- Kezdődik a tűzijáték!- szólt izgatottan a producernő. Layla pillantásában is felcsillant valami, ami leginkább a kíváncsiságnak volt betudható. Sora és Yuri idegtépően lassan másztak a magasba, de végig csak egymást nézték, mintha képtelenek lettek volna elszakadni még arra a rövid időre is. Tekintetük még egyszer találkozott mielőtt elkezdték volna a gyakorlatot, s a lányban már nem volt kétség afelől, hogy mit is érez valójában. A gyakorlás hiánya nem is látszott rajtuk, sőt a tökéletes összhang képét mutatták. Csak úgy sütött róluk a szenvedély és a szerelem, de a szenvedés, ami ezt a jelenetet karizmatikussá tette volna, az hiányzott. Olyannyira elhatalmasodott lelkük felett az égő vágy egymás iránt, hogy elfelejtették mit is játszanak éppen: egy szerelmespárt a pokol legmélyebb bugyrán. Ezt azonban senki sem vette észre, hiszen még a közönségre is átragadt a szenvedély, amit magukból árasztottak.

- Layla te is azt látod amit én?- hüledezett Caty.- Ezek…

- Le sem veszik egymásról a szemüket… és ez a tekintet!- suttogta a szőke szépség.

- Yuri és Sora szerelmesek!!!- állapították meg szinte egyszerre. Ám a következő pillanatban arcuk az ijedtségtől eltorzult és szívverésük megállt. A főszereplő lány elrugaszkodott a trapézról, csinált három szaltót és két csavart spárgában. Teljesen úgy látszott, mintha partnere karjai közt kéne landolnia, de az ugrás elcsúszott és alacsonyabb is lett a kelleténél, nem tudtak összekapaszkodni és Sora iszonyú iramban zuhanni kezdett a hatalmas mélység felé. A védőhálót már nem feszítették ki a Színpad fölé, így semmi sem menthette volna meg… Mindenki megbénult az ijedtségtől, csak ők ketten odafent, a két ifjú titán maradt higgadt és megfontolt. Sora őrült forgásba kezdett, mozgása széthullott és teste elernyedt. Kezei vágyakozóan nyúltak kedvese karjai után és mintha egy darabja szakadt volna ki, hirtelen egész lényét áthatotta a fájdalom. Meglelte azt a hiányzó részt, ami az alakításából hiányzott és teljessé vált az, amiről álmodott. Izmai hirtelen megfeszültek kétszer átfordult a tengelye körül, majd mindenki meglepetésére milliméter pontosan megérkezett egy mélyen fekvő kötélre, amely megdobta és újabb gyönyörű ugrásokat csalt elő a páratlan tehetségből. Nagy kő esett le mindenki szívéről és nem hittek a szemüknek. Ilyen pontosság, minden különösebb odafigyelés nélkül! Erre csak egy vérbeli profi képes! Yuri agyában ezek a gondolatok jártak:

„Az előbb akár meg is halhatott volna egy apró hiba miatt, de még csak a szeme sem rebbent meg! Ráadásul a hidegvérét teljesen átadta nekem is. Káprázatos ez a lány… és milyen gyönyörű!”

Layla is hasonlókat gondolt, bár egy kicsit másképp:„Most sem hazudtoltad meg magad Sora Naegino. Bár ennél merészebb húzásod még nem hiszem hogy volt. Gratulálok!”

A jelenet végén mindketten a kötélen mutatványoztak, majd a fiú váratlanul elkapta partnerét és feldobta a középen árválkodó trapézra, amelyet éppen, hogy fel tudott kapaszkodni a lány, majd Yuri utána ugrott. Sora elkapta a kezét és próbálta minél feljebb húzni kedvesét, amíg végül már ketten álltak, egymással szemben a trapézon. Gyengéden átölelték egymást, de egy árva szót sem szóltak, csak mélyen egymás szemébe néztek. A lány megsimogatta Yuri arcát, majd lassan beletúrt a hajába. Ajkaik rohamosan közeledtek egymáshoz és mikor már majdnem összeértek, halk taps ébresztette fel őket a kábulatból. Annyira belefeledkeztek a szerepükbe, hogy megfeledkeztek a közönségről és a csókukból most nem lett semmi, de ölelésük nem engedett egy pillanatra sem. Nehezükre esett ugyan de végül mégis le kellett ereszkedniük a földre. Boldogok voltak, nem úgy mint Leon és May akik érezték vereségüket, így gyorsan eltűntek a színről.

- Azt hiszem a döntés egyszerű!- hallatszott egy régi ismerős hang.

- Layla kisasszony! Hát te is itt voltál?- rohant oda Sora széles mosollyal.

- Gratulálok mindkettőtöknek. Nagyszerű párost alkottok így kettesben.

- A fenébe is egy percig azt hittem tényleg szerelmesek vagytok!- kapcsolódott be a beszélgetésbe egy harmadik hang.

- Caty! Micsoda meglepetés!- kiáltott a lány.

- Azért remélem nincs köztetek semmi olyan amiről mi nem tudunk.- vigyorgott kajánul a rendezőnő. Ebbe mind a két főszereplő belepirult egy kicsit, de kimentették magukat.

- Nem, nincs köztünk semmi! Ebben biztosak lehettek!

Az esti előadás előtt nagy volt az izgalom. Mindenütt szórólapokat osztogattak a szállingózó nézőknek, azzal a felirattal: „Szereplőváltozás! Főszerepben: Sora Naegino és Yuri Kilian.”

A smink kész, a haj tökéletes, jelmez gyönyörű. Már csak a pár másik fele hiányzott. Halk kopogás hallatszott az öltöző ajtaja felől.

- Bújj be!

- Én vagyok az Sora…- lépett be Yuri, de elakadt még a lélegzete is amint meglátta partnerét a fellépő ruhájában. A szoba vörösen csillogott a rengeteg flitter és apró kő piros színétől, melyeket arra a kevés ruhára voltak varrva, ami éppen hogy eltakarta a lány nőiességét. . Vállán hosszú narancssárga, áttetsző palást függött, karjairól pedig vastag szalagok lógtak. Szemeit szintén narancssárgára festette, száját pedig élénkpiros rúzsozta, majd némi szájfénnyel megkoronázta arcát. Nyakába is vörös sálat kötött, mely belelógott mély dekoltázsába, haja pedig sejtelmesen lógott arcába. Az egészben nem volt semmi különleges, mégis olyan gyönyörűen festett benne Sora vékony alakja, hogy bárki megirigyelhette volna. A fiú nem is tudta mit tegyen hirtelen, de aztán erőt vett csodálkozásán és felnyalábolta barátnője fátylát, nehogy piszkos legyen, majd belekarolt és óvatosan kivezette őt a folyosóra. Egy szemernyi feszültség vagy idegesség sem látszott rajtuk, csak teljes nyugalom.

- Mond, nem tudod mi lett Mayel és Leonnal?- kérdezte Sora.

- May vissza állt az angyalok közé, ahol eredetileg is szerepelt volna, Leon pedig a gyilkosunkat játszza majd a darab elején, de aztán nincs több hely számára a műsorban.

- Egy kicsit bánt, hogy kitúrtam a szerepéből.

- Ne gondolkodj ezen. Csak azt tetted amit a szíved diktált és szerintem helyesen cselekedtél!

- Igazad van. A lényeg, hogy ma újabb fejezetet írunk a cirkusz történelmébe!