|
Akkor hát indul a buli!
Azumi 2007.07.30. 11:39
Mikor hazamentem Kenji nem volt otthon. Bementem a nappaliba és leültem a kanapéra. Csak nézetem magam elé és gondolkodtam. Egyszerre csak megjelent előttem Hiro. Egy pillanatra a frászt hozta rám.
Mikor hazamentem Kenji nem volt otthon. Bementem a nappaliba és leültem a kanapéra. Csak nézetem magam elé és gondolkodtam. Egyszerre csak megjelent előttem Hiro. Egy pillanatra a frászt hozta rám.
- Áh szia Hiro. Megijesztettél. - makogtam össze vissza a rémülettől.
- Jaj bocsánat Yukari hogy megijesztettelek. - mondta és adtunk egymásnak egy csókot.
- Kenji hol van? - kérdeztem
- Azt hiszem elment körbenézni. Nekem legalábbis ezt mondta.
- Értem.
- Yukari beszélhetnénk arról a dologról amit felvetettem neked nemrég?
- Hát........ öhm......- nem akartam válaszolni mert tudtam hogy mit akar mondani.
- Nézd, nem szeretnélek sürgetni de tudnom kéne hogy jutottál már e valamire. - nézett rám Hiro.
- Hát tudod sokat gondolkodtam és végül is jutottam valamire de nem tudom, nem hiszem hogy örülni fogsz.
- Igen? Akkor mégis jutottál valamire. - kezdett örülni Hiro.
- Igen jutottam. Én még nem érzem magam késznek hogy babám legyen. Nem érzem azt hogy ennyi idősen jó anya lennék. Nem vagyok elég érett ehhez hisz húszon két éves vagyok csak. Szeretnék még várni pár évet hiro. Na és itt van még a karrierem is. Most is kaptam egy munkát. Amit elvállaltam. A Paradise Kiss második kollekciójának lennék a modellje.
- Paradise Kiss? Az nem az aminek a kitalálója az a George? - nézett kérdőn Hiro rám.
- De de igen az a Paradise Kiss.
- Értem.- Hallgatott Hira. szerintem tudja a Geroges ügyet hisz ismeri az akkori románcomat Gerogeval. - Tehát nem akarsz gyereket. - mondta ki végül szomorúan Hiro.
- Hát igen még nem szeretnék. De ez nem jelent semmi. - próbáltam elűzni Hiro szomorúságát mert nagyon rossz volt nekem is hogy fájdalmat okozok neki.
J- aj Yukari ne csináld ezt. Még nem állsz készen ennyi. Majd pár év múlva megint beszélünk róla jó?
- Persze. - adtam rá a választ, de végig sem gondoltam.
Utána egész nap látszott Hiron hogy valami baja van. Nem akartam beszélni róla hisz így is tudtam. Veszekedni meg előröl kezdeni az egészet nem akartam. Annak semmi értelme nem lett volna. Nem sokra rá olyan este kilenc felé bevágódott Kenji is. Mikor megláttam még az ütő is megállt bennem.
- Jesszus mi történ t veled? - kérdeztem mikor ránéztem. A teste tele volt verési sebekkel. Szörnyen nézett ki szegénykém.
- Hát kisebb balhéba keveredtem. De nem én voltam a hibás. - mondta és leült.
- Várj. Maradj nyugton. Mindjárt jövök és kitisztítom a sebeidet.
- Oké maradok. Egyébként sem tudok felhőtlenül mozogni. - motyogta Kenji.
Miután kit tisztítottam a sebeit és elmondta hogy mibe keveredett elmentünk aludni. Én nagyon álmos voltam, mert ahogy letettem a fejemet már aludtam is. Másnap telefon csörgésre ébredtem.
- Mi van már megint? - nyögtem és felkeltem felvenni a telefont.
Felvettem.
- Igen? Itt Hayasaka Yukari.
- Yukari? Álmos a hangod.
- George? - ébredtem fel azon nyomban.
- Igen én. Nos, gondolom elvállaltad a munkát. Ismerlek már annyira. Gyere be az ügynökségre azonnal. Nem tűröm a kését emlékszel? - azzal letette a telefont.
- Hát George semmit sem változott. Legalábbis stílusra nem. De rájött hogy elfogadtam az ajánlatot. Hihetetlen ez a fickó. - mosolyogtam el magam.
Miután George sikeresen felkeltett elmentem reggelizni majd felöltöztem.
- Megint be kell menned? - kérdezte az ajtóban állva Hiro.
- Igen. George már kezdi a parancsolgatást. Nem tudom hogy mikor jövök. Te meddig leszel bent a cégnél?
- Még nem tudom. Megpróbálok minél előbb hazajönni.
- Jó, mert én is. - mosolyogtam el magam.
- Akkor jó. - mosolygott rám vissza Hiro.
- Hát legyen jó napod. - mondtam és megcsókoltuk egymást.
- Neked is.
- Szia. - köszöntem.
- Szia!
Azzal elindultam az ügynökséghez. Örültem hogy Hiro mára teljesen a régi lett. Szerintem teljesen megértette. Legalábbis remélem. A forgalom hatalmas volt Tokyo-ban mint mindig. Elég lassan értem be az ügynökséghez. Mikor végre valahára beértem megint sugdolózó emberekre találtam. Már kezdett nagyon de nagyon idegesíteni ez az egész. Bementem Mikako irodájába. Nem volt ott senki.
- Hová tűnhettek ezek? - kérdeztem magamtól.
- Engem keresel?
- Wááááááá jesszus. - Geroge állta hátam mögött a frászt hozta rám. Azt hittem hogy kiugrik a szívem a helyéről.
- Mi az? Ilyen rémisztő vagyok?
- Nem nem csak hirtelen szólaltál meg és megijedtem ennyi.
- Értem. Nos látom bejöttél. És siettél is.
- Hát amennyire lehetett. De mond miért kellett bejönnöm? - kérdeztem.
- Ma bemutatlak egy tökéletes sminkesnek.
- Tényleg és kinek? - kezdett érdekelni a dolog.
- George barátnőjének. - jelent meg Miwako az ajtóba.
Lehidaltam. George barátnője lesz a sminkes? Már nem is érdekelt a dolog. Sőt ideges és mérges lettem. Cipő sarok kopogást hallottam. Egyre közelebbről. Aztán az ajtóban megjelent egy magas szőke hosszú hajú piperkőc nő. Elkezdett felém jönni. A lányon olyan kivágott topp volt hogy épp hogy eltakarta azt amit el kell hogy takarjon. És miniszoknya volt hozzá. Hát mit ne mondjak. Jobban hasonlított egy utcasarkihoz mint egy sminkeshez. Viszont szép arca volt. Tényleg szép volt. A gyomromnál elkezdett valami mardosni. Nem tudom hogy mi az de rettentő érzés volt. Mikor elém állt úgy végig mért hogy azt hittem hogy nem marad belőlem az ég adta világon semmi sem. Majd az arcomat kezdte fürkészni.
- Ő lesz a modell George drágám? - szólalt meg.
- Igen ő.
- Hát lehetne szebb is. Bár az arca tökéletes valami hiányzik.
Kiakadtam. Azt mondta hogy nem vagyok szép. Mondjuk ez nem érdekelt. Az inkább hogy egy ilyentől hallom.
- Az lesz a dolgod Eva hogy tedd olyanná ami jó lesz nekünk.
- Jó jó persze.
- Yukari. - nézett rám George. - Ő itt Eva Durstin (Evá Dörsztin) ő lesz a sminkesed. Eva, ő Hayasaka Yukari. Ő lesz a modelled. - mutatott be egymásnak Geroge.
Néztünk egymásra Evaval. Már tudtam hogy mi az amit a gyomromban érzek. Féltékenységet és gyűlöletet. És szerintem ez kölcsönös. De én nem akarom hogy ez a nő legyen a sminkesem. Nem én!
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
